Szűcs László: Dálnoki Miklós Béla kormányának (Ideiglenes Nemzeti Kormány) Minisztertanácsi jegyzőkönyvei 1944. december 23.-1945. november 15. B kötet (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 28. Budapest, 1997)

II. sz. Függelék. A gazdasági miniszteri értekezletek (gazdasági minisztertanácsi ülések) jegyzőkönyvei és irományai 575 - II.F. 1. 1945. március 10 576

II. F. 1. 194S. március 10. tén magasabb legális kenyérárakhoz és ezen keresztül munkabéremelési törekvésekhez vezet. A KM az összes szempontok mérlegelésével a b/ alatti megoldás elfogadását javasolja. Az árszínvonal tekintetében az árpolitika vonalán támpontul a jelenleg kialakult termelői árak szolgálhatnak. Ettől függetlenül természetesen közrejátszik az a szempont is, hogy a kormány hol kívánja a pengő értékét stabilizálni. Az eddig kialakult árak figyelembevételével 80-100 P/q körüli búzaár megállapítása látszik az új árszint megalapozásánál indokoltnak. Ez az árszint természetszerűleg az eddig alacsonyabb forgalmi árral bíró körzetekben ösztönzően, az eddig magasabb forgalmi árral bírókban pedig zavarólag fog hatni, amit esetleges árkiegyenlítésekkel vagy különböző szállítási előnyökkel lehet majd kiküszöbölni. Ez az árszint az egyéb mezőgazdasági termékeknél és terményeknél, valamint a mezőgazdasági származású ipari alapanyagoknál 100-150 %-os áremelkedéshez fog vezetni, aminek természetszerűen kihatásai lesznek részben a munkabér alakulásra, részben pedig az ipari árszintre. Ettől függetlenül azonban alacsonyabb mezőgazdasági árszínvonal kialakítását egyrészről gyakorlatilag nem tartjuk megvalósíthatónak, másrészt az ipari árakkal ettől függetlenül is legalább ilyen mértékben ki kell mozdulnunk.

5 77. Iparcikkek A legális ipari árak ugyancsak az 1943 derekán kialakult ártényezőkön alapszanak, s azok általános felemelése, különös tekintettel a munkabérek állandó emelkedésére, már az 1944. év közepén is elkerülhetetlennek látszott. Csak a mind súlyosabban érezhető háborús események terelték el a figyelmet erről a kérdésről. Az árrendszer tekintetében a rögzített és feláras árak rendszere a jövőben csak egyes szakmákban tartható fenn. A kalkulációs irányelvek és minták alapján megállapított árrendszer kisebb korrekciókkal elsősorban a textiliparban fenntartható. Nyilvánvalóan módosításra szorulnak a fix összegű árak is. Általánosságban az ipari árkérdés ma még nem tekinthető át. Fokozatosan kell majd - az egyes ipari üzemek megindulásával kapcsolatban, kezdetben egyénileg, majd pedig fokozatosan rátérve a szakmai árszabályozásra, - foglalkozni az iparcikkek árának megállapításával. Ez előreláthatólag több ütemben fog megtörténni, különös tekintettel arra, hogy az ipari árszint egyik legfontosabb tényezője, a munkabérek alakulása, még nem tekinthető át. Mindenesetre irányadó szempontul kell, hogy szolgáljon az, hogy az árak emelkedése az ipari vonalon sem haladja meg azt a mértéket, mint amilyen mértékben a búza ára legálisan emeltetett. Ez természetszerűen nem lesz mindenhol végrehajtható és a termelés megindulása után a szociális szempontból exponált cikkek árkiegyenlítésére lehet szükség. Legsúlyosabban esik itt a latba a munkabérek alakulása. Ezek rögzítetlenségük következtében lényegesen túlhaladták azt a mértéket, ami az akár 150 %-kaI felemelt régi ipari árakba beleférne. Az új agrárárak kialakulása után az IpM és a FM, a KM-el egyetértve országos viszonylatban kell, hogy rendezze az ipari és a mezőgazdasági munkabérek felső határát. 5 Ez után a következő, tintával írt megjegyzés olvasható: „Csak eddig adta elő a közellátási miniszter." 582