Szűcs László: Dálnoki Miklós Béla kormányának (Ideiglenes Nemzeti Kormány) Minisztertanácsi jegyzőkönyvei 1944. december 23.-1945. november 15. B kötet (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 28. Budapest, 1997)

II. sz. Függelék. A gazdasági miniszteri értekezletek (gazdasági minisztertanácsi ülések) jegyzőkönyvei és irományai 575 - II.F. 1. 1945. március 10 576

H.F.I. 194 S. március 10. III. Kereskedelem A kereskedelem vonalán a fix összegű árak a termelői árak rendezésével egyidejűleg ugyancsak módosításra szorulnak. A fix összegű haszonkulcsokkal együtt a %-os haszonkulcsok általában fenntarthatóknak látszanak akkor, ha akár a jelenlegi szállítási kockázat megszűnik, akár pedig állami garanciavállalással küszöböltetik ki. Mind az ipar, mind a kereskedelem vonalán azonnal felmerül, különösen a még most meglévő készárukészleteknél jelentkező kérdés, az értékelés, konkréten az utánpótlási ár kérdése. Az eddigi merev elutasító álláspont - az agrárárszintünk emelése után (amely cikkek alacsonyabb termelési költségekkel jöttek létre) és a meglévő készleteknek a legális forgalomba való becsalogatása érdekében - tovább nem tartható fenn és az utánpótlási árat legalább olyan mértékben tartjuk elismerendőnek, mint amilyen mértékben az agrárárszint a búzaviszonylatban mérve általában emelkedett. Új beszerzések esetén ennél nagyobb mérték elismerése sem látszik megtagadhatónak. Debrecen, 1945. március 5. MOLXIX-A-l-j 1945-XXIII-546 Gépelt, aláírás nélküli, egykorúlag, indigóval készített másolat. IL F. Hb. sz. melléklet Az 1945. március 10-i pártértekezleten tárgyalt árkérdések 1. Milyen legyen az árrendszerünk? a. szabad termelői illetve felvásárlói árak, szabad kereskedői haszonkulcsok a fogyasztási centrumokban felhozott mennyiség 50 %-a szabad áron kerül a fogyasztóhoz. b. maximált termelői árak, megszabott kereskedői haszonkulcsok a szállítási kockázat állami számlára történő átvállalásával, a megszabott termelői áraknak megfelelő fogyasztói árak. 2. Hol alakuljon ki az új árszint? Figyelemmel arra, hogy az ipari árakkal ma még ismeretlen mértékben, de legalább 100 %-kal ki kell mozdulni, továbbá arra, hogy megállapítandó búzaár, mint bázisár az árarányok alapján nagyjában eldönti a többi mezőgazdasági költségeken keresztül a munkabérek szintjét. P 80,100, vagy 150 legyen a búzaár? 3. Totális legyen-e az árszabályozás, tehát terjedjen ki a mezőgazdaság vonalán minden cikkre, vagy csak a legfontosabb, ma a közellátás szempontjából jelentős terményekre, mint pl. a kenyérgabona, burgonya, hüvelyesek, olajosmagvak, takarmánygabona stb. 4. Az ipar és a kereskedelem vonalán a meglevő készletekre elismerhető-e az utánpótlási ár legalábbis olyan mértékben, mint amilyen mértékben a legális búzaár emelkedik? Debrecen, 1945. március 9. MOL XIX-A-1-j 1945-XXIII-546 Gépelt, aláírás nélküli tisztázat. 583