Szűcs László: Dálnoki Miklós Béla kormányának (Ideiglenes Nemzeti Kormány) Minisztertanácsi jegyzőkönyvei 1944. december 23.-1945. november 15. B kötet (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 28. Budapest, 1997)
A minisztertanácsi ülések jegyzőkönyvei (folyt.) 9 - 65. 1945. november 2 530
65. 1945. november 2. 651c. sz. melléklet (a 65/11. napirendi ponthoz) 2194/1945. szám PMVII. Minisztertanácsi előterjesztés Tisztelettel bemutatom a t. Minisztertanácsnak az általános lakásadó tárgyában készült rendelet tervezetét azzal a kéréssel, hogy annak kiadásához hozzájárulni méltóztassék. A háború befejeztet követő rendkívül súlyos gazdasági viszonyok hamarosan bebizonyították, hogy egyenesadózásunknak a háború előtt kialakult rendje nem tartható fenn. Új utakat kellett tehát keresni, amelyek alkalmasak lehetnek arra, hogy egyenesadó bevételeink egyrészt rugalmasan alkalmazkodjanak a változott gazdasági viszonyokhoz, másrészt az államháztartás részére a pengő romlásával lépést tartva biztosítsák a megfelelő bevételeket. Az egyenesadók vonalán ennek a célnak elérése érdekében elsősorban a földadó kivetését kellett más alapra helyezni. A földadó kivetési kulcsa a pengő-értékre átszámított kataszteri tiszta jövedelem 23,2 %-a volt, amely az 1943. év július havától 40 %-ra emeltetett fel. A folyó évtől kezdődőleg a földadó kivetése búzában történik oly módon, hogy a kataszteri tiszta jövedelem minden koronája után 1 kg búza jár. Ez az intézkedés a pénzügyi eredmény mellett az ellátatlan lakosság közellátásának részbeni biztosítását is szolgálja. Az általános kereseti adó, a társulati adó, valamint a jövedelemadó kivetésével kapcsolatban a legcélszerűbb megoldásnak a folyó évi jövedelem adóztatására áttérés mutatkozott. Az ide vonatkozó jogszabályok szerint az említett adónemeknél eddig az előző évi tiszta jövedelem (adóköteles nyereség) volt az adó alapja, amellyel szemben a 4850/1945. ME és a 7630/1945. ME szám alatt kiadott rendeletek 52 a folyó jövedelmet, illetőleg a jövedelemadóval kapcsolatban az adóév várható tiszta jövedelmét tették meg az adóztatás alapjául. Az általános kereseti adó és a társulati adó összegeinek megállapítása vagy a valóságos tiszta jövedelem, vagy az adó alá tartozó hasznot hajtó foglalkozás keretében elért nyers bevételre (forgalomra) alkalmazandó arányszám mellett történt. Mindkét megállapítási mód megfelelően biztosítja az adóbevételek rugalmasságát, s ennek következtében minden remény megvan arra, hogy a változott rendelkezések mielőbb átmennek a köztudatba, s az egyenesadó bevételek alakulása tekintetében rövidesen éreztetni fogják kedvező hatásukat. Egyenesadó rendszerünkben a múltban igen jelentős szerepet töltött be a házadó. Ezt eléggé bizonyítja az, hogy az 1941. évi adóstatisztikai adatok szerint a 475,6 millió pengőt kitevő egyenesadó bevételeink (föld-, ház-, kereseti-, társulati-, jövedelemés vagyonadó, valamint az alkalmazottak külön adója) között a házadó 109,5 millió pengővel - tehát cca 24 %-kal - szerepelt, míg a föld- és házadó 161 milliós bevételi eredményében az arány cca 30-70 %-os volt a házadó javára. A lakbérek kötöttségével természetszerűleg a házadó bevételek kötöttsége is együtt MK 1945. július 17., illetve MK 1945. szeptember 8. 551
