Szűcs László: Dálnoki Miklós Béla kormányának (Ideiglenes Nemzeti Kormány) Minisztertanácsi jegyzőkönyvei 1944. december 23.-1945. november 15. B kötet (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 28. Budapest, 1997)

A minisztertanácsi ülések jegyzőkönyvei (folyt.) 9 - 43. 1945. augusztus 8 31

43. 1945. augusztus 8. Minisztertanács az előterjesztést elfogadta. 43 [Ries] Igazságügyminiszter bejelenti, hogy a népbíráskodás körében szolgálatot teljesítő közszolgálati alkalmazottak pótdíjának újabb megállapításáról szóló tervezetét a tárgysorozatról leveszi. Minisztertanács a bejelentést tudomásul veszi. 44 Iparügyi miniszter [képviseletében Kelemen Gyula] előterjeszti javaslatát a munkaközvetítés szabályozása tárgyában.

34 A minisztertanács az előterjesztést elfogadta azzal a változtatással, hogy az 1. § (1) bekezdésben a „szellemi" szó kimarad. Az 1. § (2) bekezdésben,

35 az első mondat kiegészül „a testi munkások tekintetében" mondatrésszel és a második mondatban „a testi munkásokra vonatkozóan" mondatrésszel. A 2. § (2) bekezdés utolsóelőtti mondata kiegészítendő a következő mondatrésszel: „a munkaközvetítő irodák és ezek fiókjai".

56 A 2. § (3) bekezdésben „munkavállaló" helyett „testi munkás" szerepel. A 3. § első mondatában a „munkás" szó felcserélendő a „munkavállaló" szóval. A 4. § első mondatá34 Az Iparügyi Minisztérium 62 125/1/2./1945. sz. előterjesztése hangsúlyozta, hogy az ország gazdasági nehézségei következtében szükségessé váltak a munkaerővel való gazdálkodás terén is olyan intézkedések, amelyek a munkavállalás szabadságába mélyen belenyúlnak. így kívánatosnak jelezte, hogy a munkáltatók csak a szakszervezeti munkaközvetítő útján vegyenek fel új alkalmazottat. Korlátozni kívánta a munkavállalók kilépését - sőt egyes vállalatok többlet munkaerőszükségletének kielégítésére akár kényszer alkalmazásával is lehetőséget kívánt biztosítani. Másrészt a munkaerő tömeges elbocsátásának eltiltására, illetve a munkakedvet serkentő "Munka Hőseinek Rendje" kitüntetés alapítására tett javaslatot. (MOL XIX-I-l-s 1945-Eln.-1210 821) Lásd továbbá a 6490/1945. ME sz. rendeletet, MK 1945. augusztus 15. Az előterjesztés és a rendelet tervezete eredetileg minden munkavállalóra vonatkozó előírásokat tartalmazott. A jegyzőkönyvből is kitűnően azonban a rendelet hatályát csak a testi munkavállalókra korlátozták. Az iparügyi miniszter azonban szükségesnek tartotta továbbra is, hogy a szellemi munkásokra is lényegében ugyanazok az előírások vonatkozzanak, mint a testi munkásokra, különös tekintettel arra, hogy az érintett munkavállalók legnagyobb része a tárcája ügykörébe tartozó vállalatoknál volt foglalkoztatva (mérnökök stb.). Megtárgyalta a kérdést augusztus 24-én az érintett szakszervezetekkel is, amelyek részéről nem merült fel érdemleges ellenvélemény. Mindezek alapján 68 648/1.2./1945. sz. alatt új minisztertanácsi előterjesztést juttatott el a társminiszterekhez és a miniszterelnökhöz. Az új rendelettervezet csak azt mondta volna ki, hogy a 6490/1945. sz. rendeletet a szellemi munkavállalókra is vonatkoztatni kell, kivéve a bizalmi állásra alkalmazni kívánt munkavállalókat, akiket a vezetőállásúakkal vett egy tekinet alá. Az új tervezet ellen elsősorban a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztériumnak voltak észrevételei, rámutatva arra, hogy a művészek (színészek, zenészek), tudományos területen dolgozók munkavállalási lehetőségeit nem lenne szerencsés korlátozni, azt javasolta, hogy az egyes munkaterületeken (kereskedelem, bank és pénzváltóüzlet stb.) dolgozó szellemi munkások munkaközvetítését a testi munkások munkaközvetítésére irányadó szabályokhoz hasonlóan külön-külön jogszabályban rendezzék, de ne alkossanak általános érvényű rendeletet. (MOL XIX-I-l-s 1945-Eln.-12-12 170) A javaslat nem került a munisztertanács elé. 35 A rendelet 1. §-ának (1) bekezdése kimondta, hogy a munkaközvetítés a testi munkakereslet és munkakínálat esetében kizárólag a szabad szakszervezetek feladata. A (2) bekezdés arról intézkedett, hogy minden más munkaközvetítést meg kell szüntetni. 34 A 2. § (2) bekezdése a tanoncok közvetítésének kérdésével foglalkozva kimondta, hogy ezt Budapesten és Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegyében a Szakszervezeti Tanács végzi. 41