Szűcs László: Dálnoki Miklós Béla kormányának (Ideiglenes Nemzeti Kormány) Minisztertanácsi jegyzőkönyvei 1944. december 23.-1945. november 15. B kötet (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 28. Budapest, 1997)

A minisztertanácsi ülések jegyzőkönyvei (folyt.) 9 - 43. 1945. augusztus 8 31

43.1945. augusztus 8. ban a „munkavállaló" szó helyett „testi munkás" írandó. A 4. § (3) bekezdésében törlendő a „vezető" szó." A mondat további részében „munkavállalók" helyett „munkások" írandó. Az 5. § első mondatában „munkavállaló" szó helyett „testi munkás" írandó. Második mondatban „munkavállaló" helyett „munkás" írandó. Utolsó mondatban „munkavállaló" helyett „munkás" írandó. A 6. §-ban „munkavállaló" helyett „munkás" írandó. A (2) bekezdés első mondatában „A munkanélkülivé vált munkavállaló" kiegészítés írandó, továbbá „köteles az illetékes szakszervezeti munkaközvetítőhöz" kiegészítő mondatrész.

38 A 13 § (2) bekezdésében „a pénzbüntetés legmagasabb mértéke" után írandó: „a 6000/1945. ME sz. rendelet (Magyar Közlöny 95. száma) rendelkezéseire tekintettel" nyolcvanezer pengő.

39 45 Iparügyi miniszter [képviseletében Kelemen Gyula] előterjeszti javaslatát és a népruházati akció első részletének pénzügyi lebonyolítására 250 000 000 pengő hitelkeret engedélyezését kéri.

40 A minisztertanács a 250 000 000 pengő hitelkeretet engedélyezi, - magát az elosztást a pénzügy- és a közellátási miniszter egyetértőleg szabályozzák. 46 Iparügyi miniszter [képviseletében Kelemen Gyula] előterjeszti javaslatát a bánya-, illetve iparvállalatok támogatására 500 000 000 pengő összegű hitel engedélyezése tárgyában.

41 A minisztertanács az 500 000 000 pengő hitel folyósításához hozzájárult. 47 Iparügyi miniszter [képviseletében Kelemen Gyula] előterjeszti javaslatát az Iparügyi Minisztérium beszerzési csoportja részére 1 millió pengő forgótőke-kölcsön engedélyezését kéri és hozzájárulást ahhoz, hogy ezen összeget a tárcán 1945. évi kezelésében 37 A 4. § (3) bekezdése arról szólt, hogy a munkáltató, ha bizalmi állásra akar alkalmazni munkást, akkor nem köteles a szakszervezeti munkaközvetítést igénybe venni. 38 A 6. § (2) bekezdése azt mondta ki, hogy a munkaviszony megszűnését mind a testi munkás, mind pedig a munkáltató - szakszervezeti tagságtól függetlenül - tartozik bejelenteni három napon belül az illetékes szakszervezeti munkaközvetítőhöz. 39 A 13. § a rendeletet megszegő, vagy kijátszó személy büntetéséről szók - tizenöt napi elzárást helyezve kilátásba - s a 2. bekezdés az ezen túl fizetendő pénzbüntetés mértékét határozta meg. A 6000/1945. ME sz. rendelet (MK 1945. augusztus 5.) a büntetőjogi értékhatárnak, úgyszintén a pénzbüntetés és a pénzbírság mértékének felemeléséről intézkedett. 40 Az Iparügyi Minisztérium 64 289/1945.V/5, sz. előterjesztésében bejelentette, hogy 160 000 ipari munkás felruházására indított akciót- Mivel a gyárak előre igényelték a szállítandó anyagok vételárát, kérte, hogy a kormány 250 milliós hitelkeretet biztosítson számára. Az előterjesztéshez mellékelte az akció lebonyolításának részletes tervét. (MOL XIX-I-l-s 1945-EIn.-12-10 978) 41 Az Iparügyi Minisztérium 61 330/1945/V5. sz. előterjesztése rámutatott arra, hogy a vállalatok még ekkor sem rendelkeztek szabadon termékeik felett s így bevétel hiányában nem voltak képesek fizetni munkásaikat. A kért összeget tisztán csak munkabérek fizetésére kívánta felhasználni. (MOL XIX-I-l-s 1945- Eln.12-11086) 42