Szűcs László: Dálnoki Miklós Béla kormányának (Ideiglenes Nemzeti Kormány) Minisztertanácsi jegyzőkönyvei 1944. december 23.-1945. november 15. B kötet (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 28. Budapest, 1997)

A minisztertanácsi ülések jegyzőkönyvei (folyt.) 9 - 61. 1945. október 15 378

61. 1945. október 15. Gépelt, aláírás és keltezés nélküli tisztázat stencil eljárással készített másolata. Az előterjesztés mellett megtalálható a rendelettervezet és egy ezzel kapcsolatos szakvélemény. Ezeket terjedelmi okokból nem közöljük. A szakvélemény egyébként egybecsengett az Iparügyi Minisztérium előterjesztéseit összefogó borítólapra a Miniszterelnökségen rávezetett következő állásponttal: „A rendelet olyan magánjogi érdekeket sért, amelyek az Ideiglenes Nemzeti Kormánnyal ellentétben állanak, így például a 2. § d/ pontja szerint joga volna a vállalati megbízottnak elidegeníteni a vállalat berendezési tárgyait stb., ami jogosulatlan visszaélések lehetőségét adja és sérti a magántulajdon elvét. A gyakorlatban ilyen esetek ahhoz vezetnek, hogy az üzemek egy részét más kezekbe lehet átvinni és ez kizárólag az újjáépítés és más tárcákat is érint, [sic!] Legalább azt az elvet kell keresztülvinni, hogy az újjáépítési miniszter a jóvátételi kormánybiztos és az iparügyi miniszterrel együttesen cselekedjék. A tervezet leveendő és össze kell hangolni. A 2. § 5. bekezdésében a vállalat terhére állapítja meg a kirendelt hatósági vezető díjazását. Kimondandó, hogy az V.íizetési osztálynál magasabb illetményt nem kaphat. Ez ki van mondva már a gyógyszer-vegyészeti kirendeléseknél ugyanilyen értelemben. A rendelet tehát alaposabb tárcaközi értekezletet igényel és mivel általános kormányzati elveket sért, semmi esetre sem lehet keresztülengedni. Roppant nagy veszélyt rejt továbbá a szovjet-magyar egyezmény létrejötte esetére, amikor veszélyezteti a független és önálló magyar üzemek biztonságát. Miniszterelnök úr beszéljen a pénzügyminiszterrel és az újjáépítési miniszterrel, akik a maguk részéről is együttes jogkört kell, hogy biztosítsanak." 61H. sz. melléklet (a 61/45. napirendi ponthoz) Minisztertanácsi előterjesztés a büntető ítélethez fűződő hátrányos jogkövetkezmények korlátozásáról és megszüntetéséről szóló 1940: XXXVII.

80 törvénycikk egyes rendelkezéseinek kiegészítése tárgyában A büntető ítélethez fűződő hátrányos jogkövetkezmények korlátozásáról és megszüntetéséről szóló 1940: XXXVII. te. 1. §-ának 1. pontja értelmében mentesül az elítélt a hátrányos jogkövetkezmények alól, ha a cselekményt fiatal korban követte el. Ez alól az általános szabály alól kivételt tesz a törvény arra az esetre, ha a cselekmény katonai bűntett vagy a katoni bíróság hatáskörébe utalt hűtlenség bűntette, mégpedig a miniszteri indokolásból kitűnőleg abból az okból, mert az ilyen cselekmények a katonai büntetőjogi szabályok szerint nem minősülnek vétséggé, hanem a fiatalkorúval szemben a legsúlyosabb büntetések is alkalmazást nyerhetnek, így tehát elesnek azok a méltánylást érdemlő körülmények, amelyek más bűncselekmények esetében a hátrányos jogkövetkezmények alól való mentesítés mellett szólnak. E szempontok mérlegelése alapján visszásnak mutatkoznék, ha a népbíráskodás körében változatlanul érvényesülne az 1940:XXXVII. te. 1. §-ának rendelkezése, mert hiszen a népbíráskodásra irányadó jogszabályok értelmében a népbíróság is alkalmazhatja bizonyos esetekben fiatalkorúakkal szemben a bűntettekre megállapított büntetéseket, amely esetekben a fiatalkorú nyilvánvalóan szintén méltatlan az említett te. 1. §-ában biztosított kedvezményre. A csatolt rendelettervezet ez okból kizárja a hátrányos jogkövetkezmények meg80 Az 1940. évi XXXVII. te. a bíróságnak a túlterheléstől való kímélését célozta. Ezzel összefüggésben egyik fő szempontja a fiatalkorúak megbélyegzésének kerülése volt, másrészt hangsúlyozta, hogy vannak olyan csekély súlyú bűncselekmények, amelyek a társadalom értékelése szerint nem vonják maguk után a becsület csorbulását, vagy amelyek az elkövetés körülményeinél fogva, így különösen az elítélt egyénisége és személyi körülményei folytán, kivételes elbírálást érdemelnek. 418