Szűcs László: Dálnoki Miklós Béla kormányának (Ideiglenes Nemzeti Kormány) Minisztertanácsi jegyzőkönyvei 1944. december 23.-1945. november 15. B kötet (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 28. Budapest, 1997)

A minisztertanácsi ülések jegyzőkönyvei (folyt.) 9 - 61. 1945. október 15 378

61.1945. október 15. szüntetésének kedvezményéből az olyan fiatalkorút, akit a népbíróság halálra, kényszermunkára, fegyházra vagy börtönre ítélt. Ha ellenben a fiatalkorú cselekménye enyhébb beszámítás alá esik és ennek folytán vele szemben a népbíróság a fiatalkorúakra irányadó jogszabályok alapján tesz intézkedést, az általános szabályok szerint továbbra is mentesül a hátrányos jogkövetkezmények alól. Az 1940: XXXVIII. te. 7. §-a szerint a büntető ítélethez fűződő hátrányos jogkövetkezmények utólagos megszüntetését csupán az elítélt kérheti. Ez a szabály kizárja azt, hogy az elítélt halála után bárki is hasonló kérelemmel fordulhasson a bírósághoz. A miniszteri indokolás azzal támasztja alá ezt a rendelkezést, hogy ha az elítélt már meghalt, személyét nem sújthatja többé semmiféle jogkövetkezmény, nyilván céltalan lenne tehát a rehabilitációs eljárás. A törvény javaslatának felfogása szerint [sic!] ugyanis ennek az eljárásnak nem célja az elitélt emlékének helyreállítása, erkölcsi érintetlenségének ünnepélyes kinyilvánítása, mert semmiféle hivatalos eljárás nem tehet megtörtént bűncselekményt meg nem történtté. Anélkül, hogy a törvénynek ezt az alapvető felfogását bármilyen irányban is érinteni kívánná, a rendelettervezet mégis megengedi, hogy az elítélt halála után házastársa, illetőleg egyeneságbeli rokona kérhesse a jogkövetkezmények megszüntetését. A törvény hatálybalépése óta szerzett tapasztalatok ugyanis kimutatták, hogy lehetnek olyan jogkövetkezmények, amelyek az elítélt halála után is fennmaradnak és hátrányosan befolyásolják az elitélt hátramaradottainak helyzetét. Ennek valószínűsítése esetében méltánytalannak mutatkoznék, ha az elítélt hozzátartozói el lennének zárva attól a lehetőségtől, hogy az ítélet hátrányos jogkövetkezményeit a rehabilitációs törvény keretei között elenyésztethessék. Megokolt ennélfogva az 1940:XXXVII. te. 7. §-ának kiegészítésével az elítélt halála után házastársának, illetőleg egyeneságbeli rokonának feljogosítása arra, hogy a hátrányos jogkövetkezmények megszüntetését kérhessék, ha valószínűsítik, hogy a jogkövetkezmények az ö társadalmi helyzetüket, illetőleg létfenntartásukat érintik. A rehabilitáció jogintézményének természetéből folyik, hogy a kérelem teljesítése ilyen esetben is csak akkor helyénvaló, ha az elítélt még életében méltóvá vált a kedvezmény elérésére. A rendelettervezet ezért kimondja, hogy a jogkövetkezmények megszüntetésére csak akkor kerülhet sor, ha annak az 1940: XXXVII. te. 4. §-ában felsorolt pozitív feltételei már az elítélt életében beállottak, 3. és 6. §-ában meghatározott akadályai pedig az elítélt halála idején nem forogtak fenn.

81 " A törvény 4. §-a szerint a hátrányos jogkövetkezmények utólagos megszüntetésének csak akkor lehetett helye, ha a következő feltételek együttesen fennálltak: 1/ a bűntett miatt történt elítélés esetében öt év, más esetben három év már eltelt attól a naptól számítva, amelyen az elítélt a főbüntetést már kiállta vagy amelyen a dologházi őrizetből való szabadonbocsátása véglegessé vált vagy amely naptól kezdve a büntetés végrehajtását kegyelem vagy elévülés kizárta; 2/ az elítélés óta az érintett tisztességes életmódot folytatott; 3/ az elítélt a bűncselekményével okozott kárt tőle telhetően jóvátette; 4/ az elítélt a kedvezményre egyébként is érdemesnek bizonyult. A 3. §-a kimondta, hogy a bíróság - a 4. §-ban foglaltak szerint utólag csak akkor szüntethette meg az ítélethez fűződő hátrányos jogkövetkezményeket, ha az ítélet halálbüntetést, életfogytiglan tartó fegyházbüntetést vagy tíz évet meghaladó fegyház vagy börtönbüntetést, avagy szigorított dologházi őrizetet nem állapított meg. A 6. § arról szólt, hogy nem lehet mentesíteni a hátrányos jogkövetkezmények alól azt 1/ aki hivatalvesztést vagy politikai jogai gyakorlatának felfüggesztését kimondó ítélet hatálya alatt áll, 2/ aki ellen bűntett vagy szándékos vétség miatt bírói eljárás van folyamatban. 419