Szűcs László: Dálnoki Miklós Béla kormányának (Ideiglenes Nemzeti Kormány) Minisztertanácsi jegyzőkönyvei 1944. december 23.-1945. november 15. B kötet (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 28. Budapest, 1997)
A minisztertanácsi ülések jegyzőkönyvei (folyt.) 9 - 61. 1945. október 15 378
61. 1945. október IS. szükségessé teszik olyan intézkedések megtételét, amelyek a magánérdekeket ugyan érintik, azonban közszempontból megtételük elől elzárkózni nem lehet. Elsősorban szükséges, hogy az iparügyi miniszter az ipari vállalatokat a fenti célokra szükséges cikkek és anyagok előállítására és szállítására kötelezhesse, ha pedig a vállalat birtokosa az ilyen kötelezettségének nem tenne eleget, a vállalathoz hatósági vezetőt rendelhessen ki. A kirendelés tartamára a vállalat birtokosának, illetőleg törvényes szerveinek ügyintéző és képviseleti jogköre, bizonyos korlátozásokkal, a hatósági vezetőre száll át. A hatósági vezető azonban köteles a vállalatot érintő minden fontosabb intézkedése megtétele előtt a vállalat birtokosának, illetőleg ügyintéző szervének véleményét lehetőleg meghallgatni, de intézkedéseiben azokhoz kötve nincs. A hatósági vezetőnek a vállalatot érintő legfontosabb intézkedései (a vállalatnak, ingatlanainak, berendezési tárgyainak elidegenítése, azok vagy a helyiségek bérbeadása, vezető tisztviselők felvétele stb.) megtétele előtt az iparügyi miniszter előzetes írásbeli hozzájárulását ki kell kérnie. A hatósági vezető felett az iparügyi miniszter gyakorol felügyeletet és ő is állapítja meg a hatósági vezető díjazását - tevékenységének és a vállalat gazdasági helyzetének szigorú szem előtt tartásával - a vállalat terhére. A jóvátételi egyezmény a kincstárt a vállalt kötelezettségek nem, vagy nem megfelelő teljesítése esetében bírság fizetésére kötelezi. Olyan esetben azonban, amikor a nem, vagy nem megfelelően teljesítés a vállalat mulasztására vezethető vissza, ezt a bírságot a vállalatra kell áthárítani. Egyes fontosabb vállalatokban nem csak a tőke, hanem a demokratikus eszméket át nem érző munkásság részéről megválasztott üzemi bizottságok szabotáló tevékenysége is nagy mértékben akadálya az eredményes termelésnek. Ilyen esetben szükség van arra, hogy az iparügyi miniszter az ilyen üzemi bizottság működését felfüggeszthesse és a munkavállalók érdekeit az illetékes szakszervezet (szakszervezetek) központja által kijelölt üzemi bizalmi útján biztosítsa. Szakszerű és erélyes vezetés mellett az üzemi bizalmi működése nem jelent olyan akadályt, mely a termelést hátrányosan befolyásolná, viszont a munkás és a munkáltató között a súrlódások megszüntetése, illetőleg csökkentése végett az üzemi bizalmi intézményére szükség van. A jóvátétel fejében kötelesek vagyunk egyes ipari üzemek gépi berendezéseit leszereltetni és elszállíttatni. Egyrészt annak elkerülése céljából, hogy azoknak a vállalatoknak birtokosai, akiknek üzemében lévő gépeket illetően ilyen intézkedések terveztetnek, a gépeket leszereljék, egyenként értékesítsék és így a jóvátétel elől elvonják, másrészt annak megakadályozása céljából, hogy valamely ipari vállalat bérbeadás vagy elidegenítés útján olyan személyek kezébe kerüljön, akikben nincs meg a biztosíték arra, hogy vezetésük mellett az üzem a vele szemben támasztott rendkívüli követelményeknek meg tud felelni: szükséges bármely gyáripari vállalat elidegenítéséhez, bérbeadásához, helyiségeinek, berendezési tárgyainak a termelésbe beállításához, eddigi rendeltetésüktől eltérő célra felhasználásához az iparügyi miniszter előzetes írásbeli engedélyét kikötni. Ez a korlátozás csak a gyárszerű ipari üzemekre vonatkozik. A rendelettervezet a gyárszerűség fogalmát e rendelet alkalmazása szempontjából külön állapítja meg. A rendelettervezetet büntető és hatálybaléptető rendelkezések egészítik ki. A rendelet megtartásához fűződő fontos érdekekre tekintettel, megszegőivel szemben az internálásra is lehetőséget ad. 417