Szűcs László: Dálnoki Miklós Béla kormányának (Ideiglenes Nemzeti Kormány) Minisztertanácsi jegyzőkönyvei 1944. december 23.-1945. november 15. B kötet (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 28. Budapest, 1997)

A minisztertanácsi ülések jegyzőkönyvei (folyt.) 9 - 61. 1945. október 15 378

61.1945. október 15. kű és mennyiségű magyar bélyeget vásárolnak Össze és különböző utakon-módokon külföldre viszik, ahol óriási nyereséggel értékesítik, az állam valutáris és pénzügyi érdekeinek rendkívüli kárára. Ennek megnehezítésére a legjobb lehetőség a bélyegértékesítő irodának felállítása, amelyik minden egyes bélyegujdonságot már olyan időben kap meg a Postától, hogy a bélyeg a kibocsátás napján egyszerre kerülhessen forgalomba Budapesten és az iroda székhelyén, Genfben is. Ennek következtében a csempészést jórészben meg lehet akadályozni, mert az állam hivatalos szervei előbb hozzák forgalomba külföldön a bélyegeket, mintsem azokat a csempészek oda kijuttathatnák. Az előterjesztett ügy nagy fontossága és közérdekű volta alapján kérem, hogy az ország nemzetközi postai és távközlési összeköttetéseire, valamint az állam valutáris, pénzügyi és gazdasági érdekeire való tekintettel előterjesztésemhez hozzájárulni méltóztassanak. Gépelt, aláírás és keltezés nélküli tisztázat sokszorosító eljárással készített másolata. Az előterjesztés mellett megtalálható ennek kísérőlevele. 61lh. sz, melléklet (a 61/33. napirendi ponthoz) 76 785/1/2. szám IpM 1945. Minisztertanácsi előterjesztés I. Tisztelettel kérem a t. Minisztertanács hozzájárulását ahhoz, hogy az ipar jóvátételi és újjáépítési feladatai elvégzésének, valamint az ipari termelés tervszerűségének biztosítása tárgyában készített rendelettervezetet az Ideiglenes Nemzeti Kormány rendeleteként közzétehessem. II. A jóvátételi kötelezettségek, az ország újjáépítése és az ország lakosságának iparcikkekkel lehető ellátása a magyar iparral szemben rendkívüli követelményeket támasztanak. E rendkívüli követelményeknek a jórészt elpusztult magyar ipar csak akkor tud megfelelni, ha a munka és a tőke minden erejét a termelés szolgálatába állítja. Sajnos, ezek a feltételek nem minden esetben állanak fenn. Márpedig a termelésben mutatkozó legkisebb kiesés is, mind a jóvátétel és az újjáépítés, mind a lakosság ellátása terén is igen súlyos következményekkel járna. A termelés megindulását, illetőleg fokozását, nem csak azok a közismert körülmények akadályozzák, amelyeket eddig is gyakran hangoztattak: mint a nyersanyag hiánya, a szállítóeszközök elégtelensége, az alkalmi kereseti lehetőségek aránytalan magas volta, a munkások nem megfelelő táplálkozása, hanem a tőke merev, szinte már célzatosan tartózkodó magatartása, valamint egyes helyeken a félrevezetett munkásság által választott üzemi bizottságoknak a demokratikus követelményeknek meg nem felelő, sok esetben a feladatkörét túllépő tevékenysége. Azok a rendkívüli súlyos hátrányok, amelyek az országot érik, ha a jóvátételi szállításoknak nem tesz pontosan eleget, valamint azok az életbevágóan fontos érdekek, amelyek az újjáépítés sikeréhez és a lakosság iparcikkekkel való ellátásához fűződnek, 416