Szűcs László: Dálnoki Miklós Béla kormányának (Ideiglenes Nemzeti Kormány) Minisztertanácsi jegyzőkönyvei 1944. december 23.-1945. november 15. B kötet (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 28. Budapest, 1997)

A minisztertanácsi ülések jegyzőkönyvei (folyt.) 9 - 61. 1945. október 15 378

61. 1945. október 15. kében. Módot kellett találni tehát arra, hogy a közszolgálati állásokhoz szükséges ké­pesítés rövidebb úton is megszerezhető legyen. Ennek a szükségességnek és a dolgo­zók tömegeinek és képviseleteinek részéről több ízben elhangzott jogos kívánságnak kíván ez a tervezet megfelelni akkor, amikor rövidtartalmú közigazgatási tanfolyam­ok szervezését írja elő. E tanfolyamok három irányban működnek. Az ún. bevezető tanfolyamok célja az elemi igazgatási ismeretek közlése és egyben annak a megállapítása, hogy a jelentke­zők közül kik azok, akik közszolgálati állások betöltésére alkalmasnak látszanak. Ezt a tervezett alkalmassági vizsga (5. §) dönti el, amelynek sikeres kiállása lehetővé teszi azt, hogy a jelentkező a tulajdonképpeni „képesítő tanfolyam" résztvevőjévé váljék. A harmadik fajta tanfolyam az ún. „átképző tanfolyam", amely a már régebben szolgá­latot teljesítő közigazgatási tisztviselők demokratikus szellemben való átképzését és továbbképzését szolgálja. Mindezen tanfolyamok legfőbb irányítója, ellenőrzője és jórészt szervezője a bel­ügyminiszter, akinek a gondozására bízták már eddigi jogszabályaink is a közigaz­gatás általános ellenőrzését és a közigazgatási tanfolyamok, vizsgák stb. lebonyolítá­sát. Olyan tanfolyamok esetében, amelyek bizonyos szakigazgatási ágak anyagában nyújtanának kiképpzést, természetesen az illető szakminiszterrel egyetértésben jár el. A belügyminiszter e fontos hatáskörének a megtartására a feltétlenül szükséges egyöntetűség és egységes szellemű irányítás végett van szükség. A tervezett tanfo­lyamok anyagát, tanulmányi és vizsgarendjét szintén a belügyminiszter állapítja meg. A bevezető tanfolyamoknál a rendelet módot nyújt arra, hogy ilyent a Szakszer­vezeti Tanács is rendezhessen, természetszerűleg a belügyminiszter ellenőrzése mel­lett. A bevezető tanfolyamokat záróvizsga rekeszti be, amelynek önmagában nincsen ké­pesítő hatálya, de ilyennek alapján lehet kérni az érettségi vizsga, mint képesítési kel­lék alól való felmentést éspedig magától az illetékes minisztertől, tehát nem a minisz­tertanácstól, mint egyébként. A már szintén említett és a képesítő tanfolyamot meg­előző alkalmassági vizsga - közigazgatási közszolgálati állások elnyerése szempontjából ­egyenlő értékű az érettségi vizsgával. Magának a képesítő tanfolyamnak az elvégzése pedig a közigazgatási közszolgálat fogalmazói karbeli állásaira való pályázásnál egyen­lő esélyt biztosít azokkal szemben, akik az előírt képesítéssel (jogi v. államtudományi tudori, vagy a közigazgatási szakosztályon szerzett közgazdaságtudományi tudori ok­levél) rendelkeznek. A tanfolyamok természetszerűleg nem képesíthetnek olyan közszolgálati állások betöltésére, amelyekhez speciális és kimondottan szakirányú képzettség szükséges (bírói, ügyészi, orvosi, mérnöki, tanári stb. állások). A közigazgatási tanfolyamok el­végzése után a közszolgálatba bekerültekre éppen úgy érvényesek azok a szabályok is, amelyek a köztisztviselők további kiképzésére, szakvizsgáira (gyakorlati közigazgatá­si vizsga) stb. vonatkoznak. Gépelt, keltezés és aláírás nélküli tisztázat karbonpapírral készített másolata. A Miniszterelnökségen a Belügyminisztérium előterjesztéseit összefogó borítólapra a következő észre­vételt vezették: „Helytelen, hogy a Szakszervezeti Tanács is rendezheti a tanfolyamokat, mert ilyen hatás­kört nem lehet nem állami szervnek biztosítani. Rendezze tehát kizárólagosan a belügyminiszter, aki a Szak­szervezeti Tanácsot is igénybeveheti, de csak másodrangú minőségben. Átdolgozandó tehát teljesen a rende­let." 407

Next

/
Oldalképek
Tartalom