Szűcs László: Dálnoki Miklós Béla kormányának (Ideiglenes Nemzeti Kormány) Minisztertanácsi jegyzőkönyvei 1944. december 23.-1945. november 15. B kötet (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 28. Budapest, 1997)

A minisztertanácsi ülések jegyzőkönyvei (folyt.) 9 - 61. 1945. október 15 378

61. 1945. október 15. kében. Módot kellett találni tehát arra, hogy a közszolgálati állásokhoz szükséges képesítés rövidebb úton is megszerezhető legyen. Ennek a szükségességnek és a dolgozók tömegeinek és képviseleteinek részéről több ízben elhangzott jogos kívánságnak kíván ez a tervezet megfelelni akkor, amikor rövidtartalmú közigazgatási tanfolyamok szervezését írja elő. E tanfolyamok három irányban működnek. Az ún. bevezető tanfolyamok célja az elemi igazgatási ismeretek közlése és egyben annak a megállapítása, hogy a jelentkezők közül kik azok, akik közszolgálati állások betöltésére alkalmasnak látszanak. Ezt a tervezett alkalmassági vizsga (5. §) dönti el, amelynek sikeres kiállása lehetővé teszi azt, hogy a jelentkező a tulajdonképpeni „képesítő tanfolyam" résztvevőjévé váljék. A harmadik fajta tanfolyam az ún. „átképző tanfolyam", amely a már régebben szolgálatot teljesítő közigazgatási tisztviselők demokratikus szellemben való átképzését és továbbképzését szolgálja. Mindezen tanfolyamok legfőbb irányítója, ellenőrzője és jórészt szervezője a belügyminiszter, akinek a gondozására bízták már eddigi jogszabályaink is a közigazgatás általános ellenőrzését és a közigazgatási tanfolyamok, vizsgák stb. lebonyolítását. Olyan tanfolyamok esetében, amelyek bizonyos szakigazgatási ágak anyagában nyújtanának kiképpzést, természetesen az illető szakminiszterrel egyetértésben jár el. A belügyminiszter e fontos hatáskörének a megtartására a feltétlenül szükséges egyöntetűség és egységes szellemű irányítás végett van szükség. A tervezett tanfolyamok anyagát, tanulmányi és vizsgarendjét szintén a belügyminiszter állapítja meg. A bevezető tanfolyamoknál a rendelet módot nyújt arra, hogy ilyent a Szakszervezeti Tanács is rendezhessen, természetszerűleg a belügyminiszter ellenőrzése mellett. A bevezető tanfolyamokat záróvizsga rekeszti be, amelynek önmagában nincsen képesítő hatálya, de ilyennek alapján lehet kérni az érettségi vizsga, mint képesítési kellék alól való felmentést éspedig magától az illetékes minisztertől, tehát nem a minisztertanácstól, mint egyébként. A már szintén említett és a képesítő tanfolyamot megelőző alkalmassági vizsga - közigazgatási közszolgálati állások elnyerése szempontjából egyenlő értékű az érettségi vizsgával. Magának a képesítő tanfolyamnak az elvégzése pedig a közigazgatási közszolgálat fogalmazói karbeli állásaira való pályázásnál egyenlő esélyt biztosít azokkal szemben, akik az előírt képesítéssel (jogi v. államtudományi tudori, vagy a közigazgatási szakosztályon szerzett közgazdaságtudományi tudori oklevél) rendelkeznek. A tanfolyamok természetszerűleg nem képesíthetnek olyan közszolgálati állások betöltésére, amelyekhez speciális és kimondottan szakirányú képzettség szükséges (bírói, ügyészi, orvosi, mérnöki, tanári stb. állások). A közigazgatási tanfolyamok elvégzése után a közszolgálatba bekerültekre éppen úgy érvényesek azok a szabályok is, amelyek a köztisztviselők további kiképzésére, szakvizsgáira (gyakorlati közigazgatási vizsga) stb. vonatkoznak. Gépelt, keltezés és aláírás nélküli tisztázat karbonpapírral készített másolata. A Miniszterelnökségen a Belügyminisztérium előterjesztéseit összefogó borítólapra a következő észrevételt vezették: „Helytelen, hogy a Szakszervezeti Tanács is rendezheti a tanfolyamokat, mert ilyen hatáskört nem lehet nem állami szervnek biztosítani. Rendezze tehát kizárólagosan a belügyminiszter, aki a Szakszervezeti Tanácsot is igénybeveheti, de csak másodrangú minőségben. Átdolgozandó tehát teljesen a rendelet." 407