Szűcs László: Dálnoki Miklós Béla kormányának (Ideiglenes Nemzeti Kormány) Minisztertanácsi jegyzőkönyvei 1944. december 23.-1945. november 15. B kötet (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 28. Budapest, 1997)
A minisztertanácsi ülések jegyzőkönyvei (folyt.) 9 - 61. 1945. október 15 378
61. Î94S. október IS. A minisztertanácsi ülés után Bereczky államtitkár utasítása alapján, a Vallás-és Közoktatásügyi Minisztérium írásban juttatta el véleményét a belügyminiszterhez. Ebben azt fogalmazta meg, hogy a közigazgatás szétágazottsága folytán ágazatonként kellene megszervezni a tanfolyamokat, így tényleges létszámbeli szükségleteket is jobban szem előtt lehetne tartani. Másrészt, mivel a közigazgatási tanfolyam az érettségivel azonos képesítést jelentett, fenn kívánta tartani a jogát a vizsga szabályzatának megállapítását, valamint a különleges tanfolyamok képesítő értékének meghatározását illetően. Végül jelezte, hogy maga is tervezi középiskolai és egyetemi gyorsított tanfolyamok szervezését. (MOL XIX-I-l-s 1945-Eln.-12-12 703) 61 Id. sz. melléklet (a 61/12. napirendi ponthoz) Magyar Belügyminiszter Szám: 20 410/1945. II/4. Előterjesztés a minisztertanácshoz Köztudomású, hogy a volt nemzetiszocialista Németország a környező államok közöttük az akkori Magyarország - gazdasági erőforrásait a legteljesebb mértékben igyekezett háborús erőkifejtéseinek szolgálatába állítani. Ennek a célnak az elérését szolgálta - többek között - az a törekvés is, hogy a magyar gazdasági élet legfontosabb pontjaira olyan német személyeket helyezzen el, akik a nemzetiszocialista érdekeket híven kiszolgálják. Az említett személyeknek gazdasági életünkben való nyílt és hathatós bekapcsolódását azonban nagy mértékben hátráltatta az a körülmény, hogy külföldi állampolgárságuk miatt joghátrányban lévén, ténykedéseiket csak bizonyos korlátok között tudták kifejteni. Ezt a jogi hátrányt azzal küszöbölték ki, hogy a szóban forgó személyek honosítás vagy visszahonosítás által megszerezték a magyar állampolgárságot és ezzel olyan idegen személyeket csempésztek be a magyar állampolgárok sorába, akik felmérhetetlen kár és pusztulás okozói letttek. Ezeket a személyeket tehát a magyar állampolgárság megszerzésében nem a magyar közösséghez érzett ragaszkodás vezette, hanem ellenkezőleg egyedüli céljuk a nemzet megrontása és elpusztítása volt. Mindenképpen indokolt tehát, hogy az ilyen személyek a magyar közösségből kirekesztessenek. Erről szól a csatolt rendelettervezet. A tervezet 1. §-a szerint 1945. évi december hó 31. napján hatályát veszti mindazoknak a német állampolgároknak a honosítása vagy visszahonosítása, akik 1939. évi szeptember hó 1. napjától kezdődően szereztek honosítás vagy visszahonosítás útján magyar állampolgárságot. Az időpont kezdőnapja egybeesik a háború kitörésének a napjával. A honosítás, illetőleg visszahonosítás hatálytalanítása kiterjed a honosított személy feleségére és gyermekeire is, feltéve, hogy a honosítás (visszahonosítás) rájuk kiterjedt. Következik ez abból, hogy nem tarthatnak számot a magyar állampolgárságra azok a családtagok sem, akik olyan családfő jogán jutottak magyar állampolgársághoz, aki nemcsak hogy nem volt méltó a magyar állampolgárságra, hanem egyenesen a nemzet ellensége volt. A rendelet nem rója az érdekeltekre azt a kötelezettséget, hogy a honosítási (visszahonosítási) okiratot szolgáltassák vissza. Ilyen értelmű rendelkezés nem is vezetne 408
