Szűcs László: Dálnoki Miklós Béla kormányának (Ideiglenes Nemzeti Kormány) Minisztertanácsi jegyzőkönyvei 1944. december 23.-1945. november 15. B kötet (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 28. Budapest, 1997)

A minisztertanácsi ülések jegyzőkönyvei (folyt.) 9 - 55. 1945. szeptember 20 239

55. 1945. szeptember 20. lapításánál - éppúgy, mint valamennyi más külföldi államban kötött házasságokra vonatkozóan - alkalmazni kell az 1894: XXXI. te. 113. §-ának fentebb már ismertetett rendelkezéseit s következésképpen a jövőben többé nem merülhet fel kétség abban a tekintetben, hogy amennyiben a házasságkötés alaki kellékek tekintetében a szovjet jogban megszabott alaki kellékeknek megfelel, úgy az ilyen házasságot a magyar jog szempontjából is alakilag érvényes házasságnak kell tekinteni. Súlyos, sőt megoldhatatlan jogi bonyodalmak származnának abból, hogyha az 1. §ban foglalt főszabály minden vonatkozásban visszaható erővel ruháztatnék fel. Ez az álláspont azt eredményezné, hogy minden olyan házasságot, amelyet magyar állampolgárok a Szovjetunióban, fennálló házasságuk ellenére, a szovjet jogban megszabott alaki kellékeknek megfelelően kötöttek, érvényesnek kell tekinteni, holott a hadifogságba esett s a hazájukba visszatért magyar állampolgárok igen sok esetben nem is hozták magukkal a velük ott házasságot kötött nőket, vagy egyébként a házastársak egymástól már régóta teljesen elszakadtak és a magyar állampolgár hazájába visszatérvén, azzal a nővel folytatta a házassági életközösséget, akivel előbb kötött házasságot. Büntetőjogi szempontból is aggályos lenne ez az álláspont, mert a szóban levő magyar állampolgár ellen kettős házasság miatt bűnvádi eljárást lehetne indítani. De kiváltképpen méltánytalan lenne ennek az álláspontnak érvényesítése azokra a felekre nézve, akik az ismertetett bírói és közigazgatási gyakorlat jogszerűségében bizakodva, tehát jóhiszeműen új házasságot kötöttek. Jogpolitikai szempontokból megengedhetetlen, hogy fennálló családjogi helyzetek pusztán az elvi következetesség érvényesítése okából boríttassanak fel. A visszaható erő kérdésével kapcsolatban kifejtettekhez képest a 2. § kimondja, hogy a fennálló házasság ellenére a rendelet hatálybalépése előtt kötött szovjet-házasságot nemlétezőnek kell tekinteni, a 3. § pedig azt mondja ki, hogy a Szovjetunió területén kívül kötött új házasság megkötése a szovjet-házasság megszűnését vonja maga után. A 4. § - a tervezet alapgondolatának megfelelően - érvénytelennek nyilvánítja az 1911: I. te. 686. §-a alapján hozott olyan ítéletet, amely megállapítja, hogy a felek közt a szovjet házassági jog szabályai szerint kötött házasság nem létezik. Az ilyen házasságot tehát, amennyiben a 2. vagy a 3. §-ban szabályozott eset nem áll fenn, a főszabály értelmében alaki tekintetben érvényes házasságnak kell tekinteni s így a feleknek módjukban áll, hogy azt az ítélet ellenére az állami anyakönyvekről szóló 1894: XXXIII. te. 77-78. §-a,

68 illetőleg a 80 000/1906. BM számú rendeletbe

69 foglalt Anyakönyvi Utasítás 69. §-a alapján a magyar állami házassági anyakönyvbe bejegyeztessék. Az 5. § kimondja, hogy az 1. §-ban foglalt főszabály nem érinti a rendelet hatálybalépése előtt kötött egyházi házasságoknak eddig elismert érvényességét, mert ugyan68 Az állami anyakönyvekről szóló 1894. évi XXXIII te. 77. §-a arról intézkedett, hogy magyar állampolgár születését, halálát, házasságát, ha külföldön történt, hazai anyakönyvbe is be kell jegyezni; rendezte azt is, hogy hol melyik anyakönyvvezető illetékes erre. A 78. § azt rendezte, hogy az ilyen anyagkönyvi bejegyzés milyen okmányok alapján történhet, illetve, hogy az olyan hivatalból közölt külföldi okmány alapján, amelyből nem állapítható meg az adott egyén községi illetősége, a bejegyzést Budapest belvárosában kell eszközölni. 69 A 80 000/1906/BM sz. rendelet (MRT 1906. 1778-2079. p.) az anyakönyvek vezetésére vonatkozó utasítást tartalmazza. Ennek 69. §-a a magyar állampolgár külföldön történt születésének, házasságának és halálának külföli anyakönyvi kivonat alapján történő anyakönyvezésének részletes szabályait rögzíti. 266