Szűcs László: Dálnoki Miklós Béla kormányának (Ideiglenes Nemzeti Kormány) Minisztertanácsi jegyzőkönyvei 1944. december 23.-1945. november 15. B kötet (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 28. Budapest, 1997)

A minisztertanácsi ülések jegyzőkönyvei (folyt.) 9 - 55. 1945. szeptember 20 239

55. 1945. szeptember 20. azok a szempontok, amelyek a főszabály hatálya alól a 2. és a 3. §-ban említett esetek kiemelését indokolják, a rendelet hatálybalépése előtt kötött egyházi házasságok alaki érvényességének elismerését is szükségessé teszik. A 6. § oltalmazni kívánja azoknak a személyeknek érdekeit, akik jogaikat a bírói és közigazgatási gyakorlatnak a Szovjetunió joga szerint megszabott alakban kötött házasság létezését tagadó, illetőleg az egyházi házasság alaki érvényességét elismerő álláspontjára tekintettel, tehát nyilvánvalóan teljes jóhiszeműséggel szerezték meg. Különösen jelentősége van ennek az oltalomnak az ilyen házasságot kötött magyar állampolgár halála után beállott törvényes oldalági örökösödés szempontjából, mert az öröklés jogszerűen beállott rendjének utólagos megbolygatása súlyos jogi zavarokat és méltánytalanságot idézne elő. A 7. § kimondja, hogy a rendelet hatálybalépése előtt kötött szovjet-házasságból kifolyólag bűnvádi eljárásnak nincs helye. E szerint sem a Btk. 251. §-ába ütköző kettős házasság, sem az 1894: XXXI. te. 123. §-ába

70 ütköző vétség miatt nem lehet a szovjet-házasságot kötött személyt büntetőjogi felelősségre vonni. Ennek a rendelkezésnek indoka az, hogy az érdekeltek jóhiszeműségét az esetek túlnyomó többségében vélelmezni kell. Az előadottak alapján arra kérem a t. Minisztertanácsot, szíveskedjék hozzájárulni ahhoz, hogy a tervezetben idemellékelt rendeletet az Ideiglenes Nemzeti Kormány rendeleteként kibocsáthassam. Budapest, 1945. évi szeptember hó 7. napján. dr. Ries István s.k. igazságügyminiszter Gépelt, aláírás nélküli tisztázat. Az előterjesztés mellett megtalálható a rendelet tervezete és kísérőlevelük. 55/d. sz. melléklet (az 55/20. napirendi ponthoz) Minisztertanácsi előterjesztés az 1942. évi október hó 21. napján és az 1943. évi december hó 6. napján kelt közkegyelmi elhatározások alkalmazásának megszüntetéséről szóló rendelettervezet tárgyában Magyarország háborúba sodródása után a háborúban való fokozottabb részvétellel kapsolatban az 1942. és 1943. évben két kormányzói kegyelmi elhatározás jelent meg, amely katonai érdemek címén - azokat, akik bizonyos ideig katonai szolgálatot teljesítettek, megsebesültek vagy kitüntetésben részesültek, - közkegyelemben részesítette: a jogerősen kiszabott szabadságvesztés-büntetést (két évi tartamig) elengedte s a 70 A magyar büntetőtörvénykönyv, azaz az 1878. évi V. te. 251. §-a kimondta: „Aki érvényes házassági kötelékben lévén ismét házasságra lép, úgyszintén azon nem házas is, ki tudva oly egyénnel házasságot köt a kettős házasság bűntettét követi el és három évig terjedhető börtönnel büntetendő. Az pedig aki a vele házasságra lépő felet az előbbi kötelék fennállására nézve tévedésbe ejtette: öt évig terjedhető börtönnel büntetendő." A házassági jogról szóló 1894. évi XXXI. te. 123. §-a a polgári tisztviselő előtt megkötött házasság igazolása nélküli egyházi összeadás esetével, illetve a kiszabható büntetés mértékével foglalkozott. 267