Szűcs László: Dálnoki Miklós Béla kormányának (Ideiglenes Nemzeti Kormány) Minisztertanácsi jegyzőkönyvei 1944. december 23.-1945. november 15. B kötet (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 28. Budapest, 1997)
A minisztertanácsi ülések jegyzőkönyvei (folyt.) 9 - 42. 1945. augusztus 1 9
42. 1945. augusztus 1. 39 [Nagy Imre] Földmívelésügyi miniszter előterjeszti Lázár Vilmos okleveles gazdának a Földmívelésügyi Minisztérium központi fogalmazási személyzetének létszámába miniszteri tanácsossá való kinevezésével kapcsolatban a fogalmazási szakon megkívánt főiskolai képesítés kelléke és a gyakorlati közigazgatási vizsga kötelezettsége alóli felmentése tárgyában javaslatát. 31 Minisztertanács hozzájárult. 40 [Ries] Igazságügyminiszter a házasságjogról szóló 1894. évi XXXI. te. valamint az ezzel kapcsolatos eljárási rendelkezések kiegészítése és módosítása tárgyában benyújtani szándékolt javaslatát leveszi a napirendről. 32 Minisztertanács ezt tudomásul veszi. 41 [Ries] Igazságügyminiszter előterjeszti a népbíráskodás körében a távollevő terhelt ellen folyó eljárásra vonatkozó szabályok kiegészítése tárgyában javaslatát. 33 Minisztertanács a javaslatot elfogadta. 31 Lázár Vilmos (1895-?) 1915-ben Berlinben szerzett mezőgazdászán oklevelet. 1919-ben a Földmívelésügyi Népbiztosság fbldbirtokpolitikai főosztályán dolgozott. Rövid emigráció után hazatérve egy nagybirtokon talált munkát. Részt vett az ellenállási mozgalomban, ezért 1944-ben letartóztatták. 1945 júliusától a Földművelésügyi Minisztérium termelési főosztályának főnöki teendőit látta el. (MOL XIX-A-1-j 1945 IV-6422) n Az 1894. évi XXXI. te. a házassági jogról, a kötelező polgári házasságról szólt. A tervezettel kapcsolatban - elsősorban a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium részéről - súlyos aggályok merültek fel olyan értelemben, hogy az a házasság intézményének tartósságát, állandóságát veszélyezteti, amennyiben lelép arról az elvi alapról, hogy a házasság csak olyan esetben bontható fel, ha azt közérdek teszi kívánatossá. Különösen a rendelettervezet 6. §-át kifogásolták, amely szerint ha a házasságkötés óta legalább három hónap eltelt, a házastársak a bíróságnál közös kérvénnyel kérhették volna a házasság felbontását. Aggályosnak tartották azt is, hogy ilyen nagy fontosságú tervezet alapos tanulmányozására, az egyházak véleményének a kikérésére nem nyílt lehetőség. (MOL XIX-I-l-s 1945-Eln.-12-10 963) Balogh István 1945. augusztus 2-án külön levélben köszönte meg Révai Józsefnek - aki feltehetőleg a Nemzeti Főtanács tagjaként nyilvánította véleményét - azt, hogy a rendelettervezet tárgyalása során osztotta az ő aggodalmait, főleg a „három hónapos próbaházasságot" illetően. „A bármely valláshoz tartozó hívők óriási tömege meglepetéssel szerezne tudomást a rendeletről és kétségtelenül bizalmatlanságot keltene a kormány, illetőleg a pártok iránt. Emlékezetes - folytatta Balogh -, hogy az elmúlt esztendőkben a Szovjetunió elleni rágalmak fő témája az ottani állítólagos gyors válási lehetőség és az ezzel kapcsolatos züllött családi élet pertraktálása volt. Semmi sem volna könnyebb, mint hogy a reakció a múlt propagandáját ezzel a rendelettervezettel okozati összefüggésbe hozza, holott a Szovjetunióban érvényes válási formát hajlandó vagyok teljes egészében beiktatni az inkriminált paragrafus helyére." (PIL 274. f. 7. cs. 212. o.e. 50.1.) A rendelet keresztülerőszakolásának indokait illetően érdekes adalékokkal szolgál Balogh István visszaemlékezése. (PIL 867/1-286.) Lásd még a 45. sz. jegyzőkönyv 45. napirendi pontját. " Az Igazságügyminisztérium T.964/1945. sz. előterjesztése rámutatott a népbíróságról szóló jogszabályoknak arra a hiányosságára, hogy a szökésben lévő terhelttel szemben nem tette lehetővé a büntetés kiszabását, csak a bűnösség megállapítását. Külföldi példákra is hivatkozva, de főleg annak elkerülése végett, nehogy Magyarország irányában vád legyen emelhető a fegyverszüneti egyezmény 14. cikkelyében (7. sz. jegyzőkönyv 7/b. sz. melléklet) vállalt és a háborús bűnösök fokozott üldözésére vonatkozó kötelezettség meg nem felelő teljesítése miatt, kérte, hogy legalább a legsúlyosabb esetekben váljék lehetővé a szökésben lévő terheltekkel szemben a büntetés megállapítása. (MOL XIX-M-s 1945-Eln.-12-10 968) Lásd az 5900/1945. ME sz. rendeletet, MK 1945. augusztus 5. 19