Szűcs László: Dálnoki Miklós Béla kormányának (Ideiglenes Nemzeti Kormány) Minisztertanácsi jegyzőkönyvei 1944. december 23.-1945. november 15. B kötet (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 28. Budapest, 1997)

A minisztertanácsi ülések jegyzőkönyvei (folyt.) 9 - 42. 1945. augusztus 1 9

42.1945. augusztus 1. 42 [Ries] Igazságügyminiszter az Országos Szövetkezeti Tanácsról és a szövetkezeteknél közgyűlés tartása tárgyában benyújtani szándékolt javaslatát leveszi a napirendről.

34 Minisztertanács ezt tudomásul veszi. 43 [Ries] Igazságügyminiszter előterjeszti javaslatát a büntetőjogi értékhatároknak, úgyszintén a pénzbüntetés és a pénzbírság mértékének felemelése tárgyában.

35 Minisztertanács az előterjesztést elfogadja. 44 [Ries] Igazságügyminiszter előterjeszti javaslatát a fegyverszüneti egyezmény alapján kiürített területekről Magyarország területére költözött ügyvédek kamarai felvétele tárgyában.

36 Minisztertanács a javaslatot elfogadta. 45 [Ries] Igazságügyminiszter előterjeszti javaslatát egyes részvénytársaságok és szövetkezetek korábbi cégének visszaállítása tárgyában.

37 Minisztertanács a javaslathoz hozzájárult. 34 Az előzményt illetően lásd a 41. sz. jegyzőkönyv 28. napirendi pontját és 41/c. sz. mellékletét. A Magyar Parasztszövetség Országos Központjának igazgatója, Kiss Sándor 1945. július 30-án kelt s a különböző tárcák államtitkáraihoz intézett levelében a tervezettel kapcsolatos aggályainak adott hangot. Megfontolandónak találta, hogy széleskörű hatáskör biztosítható-e hosszabb időre egy olyan pártközi testületnek, amely átmeneti időben átmeneti szükségességből jött létre a Budapesti Nemzeti Bizottság határozata nyomán. Nem tartotta helyesnek e szervezet törvényesítését, és hogy a magyar nemzeti vagyon jelentős részét kitevő és túlnyomóan az agrárnépesség kezében lévő szövetkezetek felett aránytalanul nagy rendelkezési jogkört kapjon, miközben paritásos alapon a Parasztszövetségnek is csak két képviselője vesz részt benne, ugyanúgy, mint az öt párt mindegyike. Elfogadhatatlannak találta, hogy a tanács a tagok akarata ellenére feloszlathasson bármely szövetkezetet, továbbá, hogy új szövetkezetet csak a tanács hozzájárulásával lehessen létrehozni, illetve a meglévők alapszabályait módosítani. Általában hangsúlyozta, „hogy a gazdasági demokrácia elvéből kifolyólag, az ország túlnyomó többségét kitevő mezőgazdaságban dolgozó népesség részére a szövetkezés szabadsága minden vonatkozásban a legteljesebb mértékben biztosíttassék." Kérte, hogy a kérdés minisztertanácsi tárgyalása alkalmával e szempontok érvényesítésére törekedjenek. (MOL XIX-I-l-s 1945-Eln.-12-ll 265) A napirendi pont tárgyalásának elhalasztásában minden bizonnyal szerepe volt ennek az állásfoglalásnak. Lásd a 45. sz. jegyzőkönyv 43. napirendi pontját, illetve az 57. sz. jegyzőkönyv 32. napirendi pontját. 35 Lásd a 6000/1945. ME sz. rendeletet, MK 1945 augusztus 5. 36 Lásd az 5880/1945. ME sz. rendeletet, MK 1945. augusztus 5. 37 Az Igazságügyminisztérium T.672/1945. sz. előterjesztése felhívta a figyelmet arra, hogy a háború alatt német nemzetiszocialista nyomásra száműztek a cégek nevéből minden olyan utalást, amely nyugati, elsősorban angol kapcsolatra mutatott. így lett pl. az Angol-Magyar Bank Rt. neve Magyar Bank és Kereskedelmi Rt. Jelezte, hogy a cégek szerették volna visszaállítani eredeti nevüket, de ehhez közgyűlést kellett volna összehívni, ami viszont nem volt lehetséges a 817/1945. ME sz. rendelet (MK 1945. május 6.) folytán. Ezért kérte, hogy az 1939. szeptember 1-je után megváltoztatott cégneveket igazgatósági határozat alapján is visszaváltoztathassák. (MOL XIX-I-l-s 1945-Eln.-12-10 966) Lásd az 5870/1945. ME sz. rendeletet, MK 1945. augusztus 5. 20