Szűcs László: Dálnoki Miklós Béla kormányának (Ideiglenes Nemzeti Kormány) Minisztertanácsi jegyzőkönyvei 1944. december 23.-1945. november 15. B kötet (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 28. Budapest, 1997)
A minisztertanácsi ülések jegyzőkönyvei (folyt.) 9 - 45. 1945. augusztus 16 75
45. 1945. augusztus 16. elemek csapattisztekből álltak, akik a csapatnak a szempontjait képviselték, így az ilyen összetételű haditörvényszékek is tulajdonképpen demokratikus színezetűek voltak. Ezek a haditörvényszékek öt tagból állottak. A közelmúltban az újabb jogfejlődés szellemének megfelelően a jogalkotó az öttagú haditörvényszéket háromtagúra csökkentette. E három tag közül az egyik hadbíró, kettő pedig csapattiszt volt. A Habp. 75 a polgári büntetőbíráskodáshoz hasonlóan a csekélyebb súlyú bűnügyekben az egyes-bírói intézményt rendszeresítette. A mai politikai rendszer jegyében való átalakulás megkívánja, hogy a haditörvényszékeket is a korszellemnek megfelelően, de a szakértelem biztosításával állítsuk össze. Ezért azokba a legénységet is feltétlenül be kell vonni. Az egyes-bírói intézményt azonban meg kellene szüntetni, mert bár ez a szakértelmet teljes mértékben biztosítja, azonban nem felel meg a mai fejlődési iránynak. Fenn kellett tartani a hármas tagú tanácsot, mert az ítélkezés, illetve a szavazás eredményessége szempontjából az felelt meg a múltban is legjobban. Ebben biztosítva van egyfelől a szakértelem a tárgyalásvezető hadbíró személyében, másfelől a csapatérdek is a két laikus ülnök személyében. Tisztek bűnügyeiben fegyelmi szempontok indokolják azt, hogy kizárólag tisztekből állíttassék össze a haditörvényszék. A fegyelem rovására és a tiszti tekintély aláásására vezetne ugyanis az, ha legénységi állományú egyén is ítélkezhetne tisztek felett. Az európai demokratikus államok katonai bűnvádi perrendtartásainak vizsgálatánál is azt láthatjuk, hogy Svájc kivételével egyik oly államban sem vesznek részt legénységi állományú ülnökök tisztek bűnügyében a haditörvényszékben, amelyben egyébként legénységi egyének felett ítélkező haditörvényszékben helyet foglalnak. Ezekben az államokban is a fegyelem megóvása vezette a törvényhozót a haditörvényszékek ilyen összeállítására. Meg kell jegyezni, hogy Szovjet-Oroszországban a haditörvényszék kizárólag szakértő elemekből áll. Ezért nálunk is, midőn új honvédségünkben az egészséges fegyelmet feltétlenül fenn akarjuk tartani, e szempont figyelembevételével csakis legénységi bűnügyben rendszeresíthetjük a legénységi állományú ülnök részvételét. Ugyancsak fegyelmi szempontok indokolják azt is, hogy az ülnök a vádlottnál alacsonyabb rendfokozatú, illetve rangú ne legyen. Polgári személyek bűnügyében is a katonai fegyelmi szempontokra való tekintettel kellett a tartalékállományban viselt rendfokozatokat irányadóknak tekinteni a haditörvényszék összeállításánál. Ha pedig a polgári személyek rendfokozatot nem viselnek, a haditörvényszéket a demokratikus elvek szerint a legénységi állományú ülnök bevonásával indokolt megalakítani. Az együttesen vádolt katonai és polgári személyek, valamint külföldi, illetve hadifogoly tiszt ügyében megalakítandó haditörvényszékre vonatkozó rendelkezéseket a tervezet a Habp. 15. §. 3. bekezdéséből, illetve a 16. §-ból szószerint vette át és azokat a fentebb elmondottak indokolják. 76 Az 1420/1944. ME sz. rendelet (MRT 1944. 363-391. p.) a hadrakelt seregnél követendő bűnvádi eljárás szabályairól és a háború idejére vonatkozó egyéb büntetőjogi rendelkezésekről szólt. 102
