Szűcs László: Dálnoki Miklós Béla kormányának (Ideiglenes Nemzeti Kormány) Minisztertanácsi jegyzőkönyvei 1944. december 23.-1945. november 15. B kötet (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 28. Budapest, 1997)

A minisztertanácsi ülések jegyzőkönyvei (folyt.) 9 - 45. 1945. augusztus 16 75

45. 1945. augusztus 16. 45/e. sz. melléklet (a 45/26. napirendi ponthoz) Magyar Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium 11275/1945.eln.szám. Minisztertanácsi előterjesztés A demokratikus pártok kifejezték azt a kívánságukat, hogy oktatásunk alapja az iskolaköteles korban (6-14 éves gyermekek oktatásában) egy egységes nyolcosztályos iskola legyen. Az Országos Köznevelési Tanács a demokrata pártok kívánságának megfelelően elkészítette ennek az „általános iskolának" elnevezett új iskolatípusnak az I. és V. osztályára irányadó tantervét, s azt javasolja, hogy ezt az új iskolatípust már az 1945/46. iskolai évben vezessék be. Az „általános iskola" szervezésével azonban módosítani kell mind a népiskolára, mind a polgári iskolára, illetőleg gimnáziumra vonatkozó jogszabályokat. Az új iskolatípusra való áttérés igen sok részletkérdés szabályozását teszi kívánatossá, ezért jogszabályalkotási szempontból az látszik a legjárhatóbb útnak, hogy a minisztérium rendelettel hatalmazza fel a vallás- és közoktatásügyi minisztert az „általános iskola" megszervezésére és az iskola kiépítésével kapcsolatos jogszabályok kiadására. A Minisztertanácsnak bemutatott rendelettervezet ilyen értelmű felhatalmazást ad. Tisztelettel kérem a t. Minisztertanács hozzájárulását ahhoz, hogy ezt a rendelettervezetet, mint az Ideiglenes Nemzeti Kormány rendeletét kiadhassam. Gépelt, aláírás és keltezés nélküli tisztázat. Az előterjesztés mellett megtalálható a rendelet tervezete, valamint a vallás- és közoktatásügyi miniszter kísérőlevele. 45ff. sz. melléklet (a 45/27. napirendi ponthoz) [A haditörvényszékek megalakítása] Az előterjesztés indokai: 1. §-hoz A katonai bűnvádi perrendtartás már a régmúlt időkben is az ítélőbíróságok, az úgynevezett haditörvényszékek összeállításánál a legdemokratikusabb elveket követte. Az 1914. évig érvényben volt Kbp. alapján a haditörvényszékben tisztek és legénység vegyesen vettek részt. így a legénység is részt kapott az ítélkezésben. Az 1914-ben életbelépett Kbp. ezt a rendszert annyiban változtatta meg, hogy a legénységi állományú egyéneket a haditörvényszékekből kihagyta, megtartotta azonban az esküdtbírósághoz hasonló laikus elemeket is magukba foglaló haditörvényszékeket." A laikus 75 Az 1912. évi XXXIII. tc.-ről, vagyis a katonai bűnvádi perrendtartásról van szó, ami az első világháború kezdetével lépett hatályba. Ezt megelőzően a katonai bűnvádi perrendtartás kérdését a csendőrségről szóló 1881. évi III. te. 8. §-a, a népfelkelésről szóló 1886. évi XX. te. 6. §-a és a véderőről szóló 1889. évi VI. te. 62. §-a szabályozta. 101