Szűcs László: Dálnoki Miklós Béla kormányának (Ideiglenes Nemzeti Kormány) Minisztertanácsi jegyzőkönyvei 1944. december 23.-1945. november 15. A kötet (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 28. Budapest, 1997)

Bevezető 9 - Az Ideiglenes Nemzeti Kormány teljesítménye 59

ki. 1944 novemberében Kecskemét polgármestere lett. 1944 decemberétől tagja volt az Ideiglenes Nemzetgyűlésnek, majd haláláig tagja volt - követként külföldön töltött idejét leszámítva - a törvényhozó testületnek. 1944. december 22-tŐl 1947. szeptember 24-ig népjóléti, ezt követően 1948. március 5-ig tájékoztatási, majd 1948. augusztus 5-ig külügyminiszter volt. 1948. szeptember 10-től egy éven át töltötte be a moszkvai nagykövetségi posztot. 1950. július 17-től 1952. november 14-ig igazságügyminiszter, 1953. július 24-től 1954. október 30-ig a Legfelső Bíróság elnöke, majd 1954. október 30-tól 1956. október 31-ig ismét igazságügyminiszter, közben 1952. november 14-től 1953. július 2-ig másodszor is külügyminiszter volt. 1949-től tagja volt a Magyar Tudományos Akadémiának, megszakítással a Történettudományi Intézet igazgatója és egyetemi tanár volt. 51 INN 23-24. p. 52 Uo. 33 p. s3 Uo. 33. p. M Az 1944. november 16-áról készített feljegyzés idevágó részét idézi Korom Mihály: Magyarország Ideiglenes Nemzeti Kormánya és a fegyverszünet, Akadémiai Kiadó, Budapest 1981. c. munkájának 119. oldalán. 35 Bibó István: A demokratikus Magyarország államformája. In: Bibó István: Válogatott tanulmányok. Szerkesztette: Vida István, Magvető Könyvkiadó, Budapest, 1986. II köt. 10. p. 56 Lásd a 7. sz. jegyzőkönyv 7/b. sz. mellékletét, valamint a 29. sz. jegyzőkönyv 1-3. és a 33. sz. jegyzőkönyv 54. napirendi pontját. " A Közigazgatási Bíróság a hozzá beérkezett s az Ideiglenes Nemzeti Kormány által kibocsátott egyes rendeletek érvényességét kétségbevonó panaszok alapján fejtette ki álláspontját. PIL 274. f. 9. cs. 4. o.e. 41-42.1. 58 Szent-Iványi Sándornak, a Polgári Demokrata Párt vezetőjének a felszólalása az Ideiglenes Nemzetgyűlés őszi ülésszakán. INN 60. p. 59 Lásd a 17. sz. jegyzőkönyvet és a 17/a. sz. mellékletet. 60 Lásd a 42. sz. jegyzőkönyv 40. és a 45. sz. jegyzőkönyv 45. napirendi pontját. 61 Lásd a 65. sz. jegyzőkönyv 9. napirendi pontját. " Lásd a 38. sz. jegyzőkönyv 26. és a 45. sz. jegyzőkönyv 35. napirendi pontját. 63 Lásd a 20. sz. jegyzőkönyv 24. napirendi pontját, illetve a 6026/1945. KKM sz. rendelet (MK 1945. május 23.), valamint a 7439/1945. KKM sz. rendelet, (MK 1945. június 14.) továbbá a MOL XIX-A-1-j 1945XXII-2853 és a MOL XIX-K-1-b 1945-5547 sz. iratot. 64 Lásd a 23. jegyzőkönyv 23., a 41. sz. jegyzőkönyv 24., az 57. sz. jegyzőkönyv 35. és a 61. sz. jegyzőkönyv 33. napirendi pontját. 65 INN 138. p. 66 285/1945. ME sz. rendelet, MK 1945. február 27. 67 1150/1945. ME sz. rendelet, MK 1945. május 4. 68 MK 1945. június 17. 69 4010/1945. ME sz. rendelet, MK 1945. július 3. 70 Lásd a 2500/1945. ME sz. rendelet 2. § (3) bekezdését, valamint a 6. § (4) bekezdését. (MK 1945. június 17.) 71 INN 33. p., illetve lásd az 1945. évi II tc.-t, valamint a MOL XIX-A-1-j 1945-IV-1369. sz. ügyiratot. 72 59/1945. Ein. sz. rendelet, MK 1945. február 10. 73 1814/1945. E. sz. rendelet, MK 1945. szeptember 15. 74 1945. évi III te. 75 MOL XIX-A-1-j 1945-XXIII-1877, lásd továbbá a 6. sz. jegyzőkönyv 15., a 7. sz. jegyzőkönyv 2., a 8. sz. jegyzőkönyv 8., és a 15. sz. jegyzőkönyv 25. és 26. napirendi pontját és jegyzeteiket. 76 Néplap 1945. június 8. 77 Lásd a 66. sz. jegyzőkönyv 66/a. sz. mellékletét. 78 Moszkvának jelentjük... Titkos dokumentumok 1944-1948. Szerkesztette és az utószót írta Izsák Lajos és Kun Miklós. Századvég Kiadó, Budapest, 1994. 13. p. 79 Lásd a 24. sz. jegyzőkönyv 25. napirendi pontját. 80 MOL XIX-L-1-b 1945-834 " E kérdésekről lásd a PIL 283. f. 10. cs. 160., 162-163. és a 247. ő.e.-t, valamint Vida István: Az Ideiglenes Nemzeti Kormány átalakítása 1945 júliusában és a szovjet diplomácia c. írását és dokumentumközlését (In: Vissza a történelemhez... Emlékkönyv Balogh Sándor 70. születésnapjára. Napvilág Kiadó. 1996. 389-417. p.) 82 Nagy Ferenc (1903-1979) gazdálkodó. 1924-ben belépett a Nagyatádi-féle Kisgazdapártba. 1930-ban részt vett az ellenzéki Független Kisgazdapárt létrehozásában, 1930. október 12-től 1945. augusztus 20-ig pártja főtitkára volt. Egyik kezdeményezője a Parasztszövetség megalakításának. 1941-től 1943-ig ennek is elnöke volt. Részt vett a háború alatti ellenállási mozgalomban. 1944 áprilisában a Gestapo letartóztatta, de októberben szabadlábra helyezték. 1945. január 20-án a Budapesti Nemzeti Bizottság tagja lett, áprilisban beválasztották 74