Szűcs László: Dálnoki Miklós Béla kormányának (Ideiglenes Nemzeti Kormány) Minisztertanácsi jegyzőkönyvei 1944. december 23.-1945. november 15. A kötet (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 28. Budapest, 1997)
A minisztertanácsi ülések jegyzőkönyvei 81 - 41. 1945. július 25 688
41. 1945. július 25. 41 la. sz. melléklet (a 41/4. napirendi ponthoz) Aide mémoire Az Ideiglenes Nemzeti Kormány ünnepélyesen köszönetét fejezi ki a Szovjetunió kormányának azért a jóindulatért, amelyet Magyarország legsúlyosabb problémái megoldásánál ismételten tanúsított. Szinte példátlanul áll a történelemben, hogy a győztes állam ilyen nagylelkűséggel és jövőbetekintő nagyvonalúsággal bánjon egy legyőzött állammal. A Szovjetunió és az orosz nép igazi tulajdonságai tekintetében évtizedeken át félrevezetett magyar nemzetnek ez annál inkább jólesik, mert az I. világháború végén a győztes hatalmak részéről nem tapasztalt ilyen megértő és jóindulatú támogatást. A 25-éves magyar reakciós uralmat tulajdonképpen szintén az 1914—18 évi világháború győztesei teremtették meg, amikor az 1918 októberében megszületett demokratikus magyar köztársasággal, majd a Szovjetunióval szövetségre lépett magyar népköztársasággal szemben teljesen rideg, elutasító és meg nem értő álláspontra helyezkedtek. Ilyen megértő és jóindulatú magatartást a magyar nemzet azonban nem csak a Szovjetunió államférfiai és diplomatái részéről tapasztalt, hanem a szovjet hadsereg részéről is. A szovjet hadsereg, amikor Magyarországgal szomszédos államokban való előrenyomulása alkalmával látta, hogy ezekben az államokban jelentékeny számú magyar lakosság él, e magyar lakosságot mindenütt igyekezett megvédeni a szomszédállamok felelőtlen és még a fasiszta ideológia által befolyásolt elemeinek erőszakoskodásaival szemben. A magyar nép így a legnehezebb körülmények között tapasztalta, hogy a szovjet nevelés és felfogás nemzetiségi kérdésekben nem ismer türelmetlenséget és hogy az orosz léleknek legjellegzetesebb tulajdonsága a bosszú érzését nem ismerő emberi jóság. A magyar kormány e tapasztalatok folytán in dítátva érzi magát, hogy az alábbiakban őszintén feltárja a fiatal magyar demokráciára nehezedő legsúlyosabb problémákat, azzal a céllal, hogy ezek megoldásánál a szovjetorosz kormány jóindulatú és megértő támogatását kérje. 1. Magyarország történelmének egyik legsúlyosabb gazdasági krízise előtt áll. Mint agrárállam egyike volt Európa legjobban túlnépesedett országainak. Ezért kellett népességének elhelyezése céljából az elmúlt két évtizedben gyáriparát erősen fejleszteni. A fejlődés olyan eredményes volt, hogy míg az 1924/25 gazdasági évben a nemzeti jövedelemben a gyáripar részesedése csak 893 millió pengő, azaz 7,7 % volt, a mezőgazdaságé pedig 1784,2 millió pengő (35,3 %), addig az 1938/39 gazdasági évben (az 192427 évi árakon számított volumen értékben már 1849 millió pengő - a nemzeti jövedelem 25,2 %-a - jutott az iparra és 2404,7 millió pengő (32,8 %) a mezőgazdaságra. 1924/25 és 1938/39 között eltelt 15 esztendő alatt tehát a magyar gyáripari termelés 107 %-kal emelkedett. A nemzeti kormány által végrehajtott radikális földbirtokreform, továbbá az ország állatállományának 70 %-os megsemmisülése és a mezőgazdasági gépek s felszerelések nagymérvű hiánya folytán a mezőgazdasági termelés előreláthatólag még legalább 5-6 évig nem érheti el a háború előtti színvonalat. Az a körülmény pedig, hogy a fegyverszüneti egyezmény 11. cikkének végrehajtásaként Magyarországnak nagyszámú szovjet hadsereg ellátásáról kell gondoskodni hónapok óta, a magyar élelmiszerkészleteknek úgyszólván teljes kimerülését eredményezte. A szovjet hadsereg részére csak április, május, június hónapokban adott élelmiszerek értéke másfél milliárd pengőre tehető. 700
