Szűcs László: Dálnoki Miklós Béla kormányának (Ideiglenes Nemzeti Kormány) Minisztertanácsi jegyzőkönyvei 1944. december 23.-1945. november 15. A kötet (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 28. Budapest, 1997)

A minisztertanácsi ülések jegyzőkönyvei 81 - 41. 1945. július 25 688

4L 1945. július 25. A magyar gyáripar helyzete szintén kritikus. Ennek jelentős részét a németek elhurcolták vagy bombakárok és egyéb hadicselekmények tönkretették. A megmaradt gyáripar minőségileg igen értékes részét pedig, részben a szovjet hadsereg hadizsákmányként leszerelte és elszállította, részben pedig jóvátételi szállítások fejében túlnyomólag még ez év folyamán kell majd leszerelni és elszállítani Oroszország részére. A jóvátételi szállításoknak legsúlyosabb terhe tudvalevőleg az, hogy jelentékeny részben nem kész gyártmányok vagy termények szállítására kötelezi Magyarországot, mint pl. ez Romániában túlnyomólag történik, hanem a magyar ipar igen fontos termelő eszközeit veszi el. Ilyen módon a magyar ipar termelési kapacitása erősen csökken, úgyhogy azt a jóvátételi szállítások már nagy részben kimerítik. A magyar gyáripar e katasztrofális helyzete miatt, a súlyos közgazdasági hátrányok mellett, politikailag az a veszély is fenyeget, hogy ezekben a válságos időkben éppen annak az ipari munkásságnak hite és bizalma fog meginogni az új régime-ben, amelyikre a demokratikus magyar kormányzat az új Magyarország felépítésénél leginkább számít. E tárgykörben a magyar kormány hangsúlyozottan kíván rámutatni arra, hogy a jóvátételi terhek mellett súlyosan nehezedik rá a magyar gazdasági életre a gyárak úgyszólván teljes készleteinek és jelentős gyáripari berendezéseknek az orosz hadsereg által eszközölt elszállítása. A gyáripari termelés nagymérvű csökkenése úgyszólván lehetetlenné teszi a földreform során földhöz juttatott mintegy 700 000 parasztnak a legprimitívebb termelési eszközökkel való ellátását is. Ezért a magyar kormány e vonatkozásban legnyomatékosabban kéri egyrészt azt, hogy a szovjet hadsereg alakulatai haladéktalanul a legszigorúbban tiltassanak el a jóvátételi jegyzékben nem szereplő gyáripari berendezéseknek, készgyártmányoknak, nyersanyagoknak és egyéb javaknak még mindig nagy mértékben folyamatban lévő lefoglalásától és elszállításától, másrészt, hogy a szovjet hadsereg által már elvitt s a nemzetközi jog szabályai szerint hadizsákmánynak nem minősíthető összes javak természetben adassanak vissza, vagy a Magyarország által fizetendő jóvátételbe számíttassanak be. E vonatkozásban a magyar kormány számos jegyzéket intézett a Szövetséges Ellenőrző Bizottsághoz, de azokra mindezideig nem kapott választ. A magyar gyáripar jelenlegi leromlott helyzetén az is javítana, ha a Szovjetunió kormánya elősegítené a Németországba, Ausztriába és Csehszlovákiába elvitt magyar gyáripari berendezések, szállítási eszközök (mozdonyok, vagonok, hajók) s egyéb magyar javak és munkások hazahozatalát. A Németországba szállított magyar gyáripari felszerelések és egyéb értékek hazahozatala nem csak az ország gazdasági helyzetén segítene, de ennek messzemenő lelki kihatása is volna széles magyar néprétegeknél a szovjet-magyar barátság népszerűségének megerősödése és a demokratikus magyar kormányzat megszilárdítása tekintetében. 2. A magyar kormány másik kérelme az volna, hogy a Szovjetunió kormánya, amint azt eddig is tette, a jövőben is nyomatékosan járjon közbe Csehszlovákia kormányánál az ott élő magyar őslakosság üldözésének megakadályozására. E kérelmet annál inkább elő kell terjeszteni, mert a fegyverszüneti szerződés megkötése óta előállt helyzetben a magyar kormánynak nincs módja közvetlenül fellépni a szomszédállamok kormányainál. Természetesen a demokratikus Magyarország teljes mértékben helyesli a fasiszta mozgalmakban tevékenyen részt vett magyarok megbüntetését, de véleménye szerint 701