Szűcs László: Dálnoki Miklós Béla kormányának (Ideiglenes Nemzeti Kormány) Minisztertanácsi jegyzőkönyvei 1944. december 23.-1945. november 15. A kötet (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 28. Budapest, 1997)
A minisztertanácsi ülések jegyzőkönyvei 81 - 39. 1945. július 11 646
39. 1945. július 11. Az ismertetett kérdéseket azért kívánom két külön rendeletben szabályozni, mert ha azok egy rendeletben szabályoztatnának, abból a végrehajtás során zavarok keletkeznének. Budapest, 1945. évi július hó 9. Gépelt, aláírás nélküli tiszázat karbonpapírral készített másolata. Az előterjesztés mellett megtalálható a két rendelet tervezete, a Népjóléti Minisztérium kísérőlevele, valamint egy - Miniszterlenökségen készült feljegyzés az előterjesztésről. Az utóbb említett feljegyzés a következőket tartalmazza: „Miután a rendelet rendkívül komoly szociális célt szolgál és így nem lehet függőben tartani az elintézést, bár csak a mai napon kaptam a rendeleteket, vagyis f. hó 10-én, az áttanulmányozás részletkérdései el nem láthatók, [sic!] Általánosságban közérdekű a hadirokkantak, továbbá az elesettek, eltűntek, vagy fogságban levők hozzátartozóinak minél nagyobb támogatása és számukra olyan összeg adandó, amely hozzávetőlegesen a legszükségesebb létfeltételeket fedezi. Igaz ugyan, hogy az államnak megfelelő bevételi forrásai nincsenek és így költségvetés szempontjából teljes anyagi összeomlással fenyeget a kérdés megoldása, azonban mivel a pénzügyi nehézségeket nem csak ez a rendelet fogja előidézni, így hát nincs ok arra, hogy pont most a kormányzat részéről ellenállás történjék. Miután a pénzügy- és igazságügyminiszter már hozzájárult, kifogás nem emelhető." 39/f. sz. melléklet (a 39/43. napirendi ponthoz) Magyar Külügyminisztérium 190/EB.1945. Minisztertanácsi előterjesztés I. Kérem a Minisztertanács hozzájárulását ahhoz, hogy a tompa-kelebiai gazdaság területén tároló kb. 1000 köbméter akác és tölgy épületfamennyiség, amelyet Szabadka városa a felszabadítás előtt termelt ki, a Jugoszláv Delegáció kívánságához képest Jugoszláviába való kiszállítás céljából kiadassék. II. A trianoni szerződés 256. cikke 53 olyképp rendelkezett, hogy külön egyezményekkel nyer szabályozást a trianoni határ által megosztott közösségek birtoka. Ennek alapján Magyarország és Jugoszlávia között e tárgyban 1928. évi február hó 22-én egyezmény 54 köttetett, amelynek 1. illetve 4. cikke - abból az elvből kiindulva, hogy " Lásd a trianoni békeszerződést becikkelyező 1921. évi XXXIII. tc.-t. A békeszerződés 256. cikke kimondta, hogy azoknak a javaknak az elosztását, amelyek olyan községeknek vagy erkölcsi köztestületeknek birtokát alkotják, amelyek tevékenységüket a szerződés által szétdarabolt területen gyakorolták, külön egyezmények fogják szabályozni. Ilyen vagyonnak minősült a Bács-Bodrog vármegyében alakult Tompa, Csikéria és Kelebia községek határában fekvő, mintegy 17 600 katasztrális hold terület. 54 Az egyezmény értelmében az említett ingatlan a magyar fél tulajdonában maradt, az ingóságokat illetően pedig úgy döntöttek, hogy a már korábban kiszolgáltatott javakon túl a megosztott önkormányzati területrészek általában megtartják mindazokat az ingókat, amelyeknek korábban is birtokában voltak. Lásd a 4610/1928. ME sz. rendeletet, MRT 1928. 1501-1517. old. 664
