Szűcs László: Dálnoki Miklós Béla kormányának (Ideiglenes Nemzeti Kormány) Minisztertanácsi jegyzőkönyvei 1944. december 23.-1945. november 15. A kötet (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 28. Budapest, 1997)

A minisztertanácsi ülések jegyzőkönyvei 81 - 39. 1945. július 11 646

39. 1945. július 11. a megosztott területű önkormányzati testületek javai annak az államnak tulajdonába mennek át, melynek területén fekszenek - kimondotta, hogy a Szabadka város tulajdonát képezett (később a tompa-kelebiai gazdaságnak nevezett) ingatlanok a magyar állam tulajdonába mennek át. Ezeket az ingatlanokat az 1929. évi IV. te." Önkormányzati Testületek Kárpótlási Vagyona (rövidítve ÖTKV) elnevezéssel önálló jogi személyiséggel ruházta fel. A délvidéki területek visszacsatolásáról szóló 1941. évi XX. te.

56 7. §-ában kapott felhatalmazás alapján kibocsátott 6280/1942. ME számú rendelettel

57 a minisztérium a tompa-kelebiai gazdaságot Szabadka város tulajdonába engedte át. A Fegyverszüneti Egyezmény 2. pontjában vállalt kötelezettség folyományaképpen a magyar kormány 526/1945. ME számú rendeletével

58 hatályon kívül helyezte az 1941. évi XX. tc.-t, valamint e törvény végrehajtásával kapcsolatban kibocsátott összes rendeleteket, tehát az idézett 6280/1942. ME számú rendeletet is, amelynek alapján Szabadka város részére az ingatlanok átengedtettek. A hatályon kívül helyezés következtében a tompa-kelebiai gazdaság az ÖTKV tulajdonába került vissza. A Jugoszláv Delegáció arra való hivatkozással, hogy az orosz hatóságok Jugoszlávia területéről 4000 köbméter épületfát hoztak be magyarországi hidak helyreállításához, nyomatékosan kéri a kérdéses 1000 köbméter épületfának Jugoszlávia részére való kiadását, amelyre az egyik belgrád-újvidéki vasútvonal mentén lévő alagút helyreállításához sürgősen szükség van. Bár a tompa-kelebiai gazdaság területén Szabadka város által kitermelt épületfa tekinetében a jogi helyzet bonyolult és csak Jugoszláviával folytatandó tárgyalások útján lesz előreláthatólag rendezhető és bár a magyar belügyminiszter úr a szóbanlévő famennyiség kiszállítását több indokolt okból ellenzi, mégis nyomós külpolitikai szempontokra való tekintettel kívánatos volna, hogy az 1000 köbméter épületfa addig is, amíg az említett tárgyalások létrejöhetnek, Jugoszláviába való szállítás céljából kiadassék. Erre a Fegyverszüneti Egyezmény 13. pontja

59 is jogalapot nyújt. Budapest, 1945. július 9-én. A Minisztertanács 1945. évi július hó napján tartott ülésében [sic!] a fenti előterjesztés szerint határozott. 55 Az 1929. évi IV. te. a trianoni szerződés következtében megosztott önkormányzati testületek egyes vagyoni viszonyainak rendezéséről szólt. 56 „A visszafoglalt délvidéki területeknek a Magyar Szent Koronához visszacsatolásáról és az országgal egyesítéséről" szóló 1941. évi XX. te. 7. §-a kimondta, hogy a „trianoni békeszerződés hatálybalépését megelőzően a visszacsatolt délvidéki területen fekvő önkormányzati testületek tulajdonában volt és az 1929:IV.tc. 1. §-a értelmében az Önkormányzati Testületek Kárpótlási Vagyona elnevezésű önálló jogi személy tulajdonává lett és ma is ennek a jogi személynek tulajdonában álló ingatlanok és egyéb vagyontárgyak tulajdonjogának kérdését - bírói út kizárásával - a minisztérium rendelettel szabályozhatja." 57 A 6280/1942. ME sz. rendelet (MRT 1942. 2755-2756. p.) az Önkormányzati Testületek Kárpótlási Vagyona tompa-kelebiai gazdaságának Szabadka sz. kir. város tulajdonába bocsátásáról szólt. 58 Lásd a 7. sz. jegyzőkönyv 7/b. sz. mellékletét. 59 Lásd a 7. sz. jegyzőkönyv 7/b. sz. mellékletét. 665