Szűcs László: Dálnoki Miklós Béla kormányának (Ideiglenes Nemzeti Kormány) Minisztertanácsi jegyzőkönyvei 1944. december 23.-1945. november 15. A kötet (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 28. Budapest, 1997)
A minisztertanácsi ülések jegyzőkönyvei 81 - 38. 1945. július 4 615
38. 1945. július 4. A magyar államhatalom a mai nehéz gazdasági helyzetben a természetben befolyó búzafbldadóval biztosítani, vagy legalábbis részben biztosítani tudná Magyarország ellátatlan lakossága 1945. évi élelmiszerszükségletét. A háborús veszedelmek elmúltával ugyanis Magyarország szántóterületének 30 %-a vetetlen maradt, ennek figyelembevételével az ország földadó alá tartozó területéről állami egyenes és pótadóban kb. 1 500 000, közületek, illetőleg közhatóságok által kivetett pótlékok címén ugyancsak kb. 1 500 000 métermázsa búzaérték fog befolyni. Az ország kenyérgabonával ellátatlan lakosságának száma 4 413 100 fő, melynek 10 dkg-os napi kenyér és havi 2 kg-os finomliszt fejadag számításbavétele mellett havi 280 346 métermázsa, illetőleg évi 3 364 152 métermázsa kenyérgabonára van szüksége. A földadó és járulékai címén befolyó gabonamennyiség, tekintettel arra, hogy a termelő más gazdasági terményben is teljesítheti a lerovást - természetszerűleg - az ország ellátatlan lakosságának élelmezésére nem elégséges, mégis lényegesen megkönnyíti a közellátást, mivel a szükségletnek egy része már bevásárlás, kényszerbeszolgáltatás és ami a legfontosabb, rekvirálás igénybevétele nélkül is biztosítva volna. A búza - bevásárlással kapcsolatban most folynak a tárgyalások, hogy a közellátás biztosítása végett a búzát milyen szervek, milyen ár mellett vásárolják fel; ha a földadóból és pótlékából befolyó 3 000 000 métermázsa búzát 80 pengős ár mellett fel akarja a kincstár vásároltatni, ehhez 240 000 000 pengőt kell újabban forgalomba hozni, ami természetesen ismét további pénzfelhígítást eredményez. Nem valószínű, hogy a fent említett 80 pengős ár lenne a bevásárlási ár, mert értesülésem szerint a kereskedelemben már most is 250-300 pengős ár mellett kötik le a búzát. Nem valószínű a 80 pengős ár azért sem, mert hisz az ország búzatermelő vidékén egy tízholdas gazda egész évi terméséből alig fog tudni bevásárolni valamit, miután egy pár csizma 6-7000 pengő. A földadó búzában való teljesítésének behozatalával, melyet minden földadóköteles adózónak természetben kell lerónia, a kincstár adóbevétele valorizálódnék és egyben szabályozólag hatna a búza árfolyamának kialakulására is. Véleményem szerint az összes ellátatlanokat, értve ezek alatt a rögzített bérrel alkalmazott munkások[at], tisztviselők[et], és magánalkalmazottakat, az adóban befolyt búzával kellene természetben ellátni, de nem tartom méltányosnak, hogy a szabadfoglalkozásban aránytalanul sokat kereső adózók is természetbeni ellátásban részesüljenek. Nem tartom méltányosnak ugyanis, hogy a hatósági áron kiosztott élelmiszert a feketepiacon, vagy szabadfoglalkozásban elért nagyjövedelemmel bíró ellátatlan is élvezze. Hogy a földadónak búzában való befizetése indokolt, látszik abból is, hogy a Földmívelésügyi Minisztérium 5600/1945. számú rendeletével 62 megengedte a földhözjuttatottak által fizetendő törlesztési részletnek búzában való kiegyenlítését. Ha a tervezett földadót bevezetnők, a búza forgalmi árát fel kellene szabadítani, hogy az a kereslet-kínálat elve alapján kialakult ár mellett és ne feketepiacon kerüljön forgalomba. A földadónak búzában való kivetését és lerovását 1945. évi január hónap 1. napjáig visszamenőleges hatállyal kell elrendelni, mivel az 1945. évi földadókivetés és ezzel 62 A földbirtokreform végrehajtásáról szóló rendelet 36. §-ának második bekezdése adott lehetőséget a megváltási ár búzában való fizetésére, lásd a MK 1945. június 7-i számában. 637
