Szűcs László: Dálnoki Miklós Béla kormányának (Ideiglenes Nemzeti Kormány) Minisztertanácsi jegyzőkönyvei 1944. december 23.-1945. november 15. A kötet (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 28. Budapest, 1997)
A minisztertanácsi ülések jegyzőkönyvei 81 - 38. 1945. július 4 615
38. 1945. július 4. összefüggően a földadó előírása az ország területén befejezést még nem nyert. A megelőzőleg joghatályos „Jurcsek"-féle beszolgáltatási kötelezettség Magyarország területének az orosz hadsereg által történt felszabadításával egyidejűleg megszűnt, így a földtulajdonosok terményeiket a szabadpiacon, rendes piaci áron értékesíthették, minélfogva terményeik eladásánál a földadó alapját képező hatóságilag megállapított értéknél magasabb árakat értek el, mint a földadó lerovásánál még akkor sem érvényesítettek [sic!], ha történetesen a földtulajdonosok az 1945. évi földadó kivetése és előírása nélkül is teljesítettek adóbefizetéseket. A földadót a kataszteri tiszta jövedelem minden koronája után fizetendő 1 kg búzában tervezem. Ez a földadó nem jelent földadó emelést. A földadó ugyanis az 1929:XXIII. te. 1. § 6í-ának életbelépte - 1930. évi január hónap 1. napja - óta a kataszteri tisztajövedelem 20 %-ában volt megállapítva, csak az 1943. évi 3520. ME számú rendelet 64 folytán lett a búza árának növekedésével párhuzamosan 40 %-ra felemelve. A 20 %-ban megállapított földadó pedig a tervezett földadóval szinte azonos értékű. Ha figyelemmel kisérjük ugyanis a búza áralakulását, azt a megállapítást szűrhetjük le, hogy a búza ára az 1900. év óta állandóan 20 aranykorona körül mozgott, így tehát a 20 %-kal számított és pénzértékben kifizetett adó lerovása alkalmával a föld tényleges tulajdonosának a kataszteri tisztajövedelem minden koronája után egy kg búzát kellett fizetnie. A tervezett földadó a 40 %-os kulcs alkalmazásával kivetett földadóval is teljesen egyenértékű, mivel a 40 %-os kulccsal érvényesített földadó kivetése idejében a búza hatóságilag megállapított ára 40 pengő volt. A tisztán csak búzában való lerovástól a rendelet keretében el kellett térni, mivel az ország egyes vidékén a talaj mezőgazdasági termelésre nem alkalmas, más vidékein pedig alkalmas ugyan, azonban a földet más növényekkel biztosabban és jövedelmezőbben lehet kihasználni. De el kell térni a csak búzában való kivetéstől azért is, mivel nem szabad gátat vetni Magyarországon a szőlő, illetőleg gyümölcsöskert létesítésének, melyeknek további telepítése sokkal fontosabb nemzeti érdek, semmint annak a hátránynak elkerülése, melyet az egyes gazdasági terményeknek búzaértékre való átszámítása és külön könyvelése jelent. Azokat a terményeket, melyeket a Közellátásügyi Minisztérium népélelmezési céljaira átvehet és tényleg át is fog venni, valamint a búza helyett befizethető egyéb termények búzára vonatkoztatott értékét a pénzügyminiszter a közellátásügyi és földmívelésügyi miniszterrel egyetértőleg megállapítja és táblázatba foglalja, mert a mezőgazdaság által előállított termények sem előállítási költség, sem piaci ár, sem pedig tápérték tekintetében nem egyforma értékűek. A tervezett földadót a folyó évben két egyenlő részletben kell befizetni. Kétségtelen ugyan, hogy ez az adózóra terhet fog ugyan jelenteni, de a mezőgazdasággal foglalkozó egyének, miként az a gyakorlatból kitűnik, adótartozásaikat rendesen az ara63 Az 1929. évi XXIII. te. 1. §-a a földadóra, a jövedelemadóra és a vagyonadóra, a kereseti adóra, valamint a közadók kezelésére vonatkozó törvényes rendelkezések módosításáról és kiegészítéséről szólt. 64 A 3520/1943. ME sz. rendelet (MRT 1943. 1585-1586. p.) az 1943. évi külön földadóról, 1944. évtől a földadó kulcsának az erdőmívelési ágban használt földek kataszteri tiszta jövedelmének felemeléséről, valamint a földadó után kivetett állami pótadónak a leszállításáról szólt. 638
