Szűcs László: Dálnoki Miklós Béla kormányának (Ideiglenes Nemzeti Kormány) Minisztertanácsi jegyzőkönyvei 1944. december 23.-1945. november 15. A kötet (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 28. Budapest, 1997)
A minisztertanácsi ülések jegyzőkönyvei 81 - 38. 1945. július 4 615
38. 194 S. július 4. 381b. sz. melléklet (a 38/18. napirendi ponthoz) Magyar Pénzügyminisztérium 150 300/1945. VlII.fő. Minisztertanácsi előterjesztés Tisztelettel bemutatom a mélyen tisztelt minisztertanácsnak a földadónak búzában való kivetése és 61 lerovása tárgyában készült rendelettervezetet. A tervezettel kapcsolatban tisztelettel a következőket adom elő: A jelenleg magyar közigazgatás alatt álló területből 15 118 789 kataszteri holdnyi terület esik földadó alá, melynek összes kataszteri tisztajövedelme 149 562 392 korona. A most érvényben álló 40 %-os földadókulcs figyelembevételével az 1945. évre még kivetés alatt álló földadó összege 59 824 956 pengő 80 fillér. Ez az összeg a mai gazdasági és árviszonyok miatt, mint tehertétel, sem a földeknek közönséges gazdálkodás mellett huzamosabb időn át nyerhető jövedelmezőségével, sem pedig, mint bevétel, az államháztartás kötelezettségeivel egyenes arányban nem áll, mivel a fentebb említett földadó-összeg fenntartása esetében a földek tényleges tulajdonosai a többi termelési ágak tulajdonosai terhére indokolatlanul olyan nemzeti ajándékhoz jutnak, melyek huzamosabb ideig való élvezése az államháztartáson keresztül az állami élet elsorvadását vonja maga után. Az 1945. évben befolyó kb. 60 000 000 pengő földadó ugyanis az év végére, ha az árak emelkedése tovább tart, az államkincstár részére jelentéktelen összeggé fog zsugorodni, ami általános elégedetlenséget fog kelteni, hogy Magyarország 15 000 000 kataszteri hold területe után, akkor, amikor a zsír kg-ja 600 P, egy db tojás pedig 9 P, ilyen említésre sem méltó kis összeg folyik be földadóból. Feltétlenül szükségesnek vélem tehát a földadónak a mai gazdasági viszonyokhoz való alkalmaztatását. Többféle elgondolást tettem vizsgálat tárgyává, mely vizsgálataim eredményeképpen arra a megállapításra jutottam, hogy a földbirtok minden tekintetben kielégítő és igazságos adóztatása a földadónak búzában való kivetése és lerovása útján volna csak lehetséges. Erre a megállapításra késztetett az, hogy a földadónak búzában való teljesítése folytán egy olyan feltétlenül értékálló, állami bevételt tudnék biztosítani, mely nem volna kitéve a piaci élet [, a] kereslet és kínálat, vagy a kényszerítő körülmények árhullámzásának, hanem a feltétlen biztos, értékben mindig csaknem állandó volna, mert hiszen, ha figyelemmel kísérjük az 1900-as évek óta a búza áralakulását, meg kell állapítanunk, hogy a búza ára kisebb ingadozással mindig a 20 (húsz) aranykorona körül mozgott. A földek tényleges tulajdonosai a földadót olyan terményben fizethetnék meg, melyet önmaguk termelnek s így nem volnának kénytelenek azt értékesítve esetleg árveszteséget szenvedni. 61 Az előző hat szót grafit ceruzával aláhúzták. 636
