Szűcs László: Dálnoki Miklós Béla kormányának (Ideiglenes Nemzeti Kormány) Minisztertanácsi jegyzőkönyvei 1944. december 23.-1945. november 15. A kötet (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 28. Budapest, 1997)
Bevezető 9 - Az Ideiglenes Nemzeti Kormány teljesítménye 59
Miniszterelnökségnek kellett megküldeni, az ottani irattárban való elhelyezés, illetőleg az esetleges sajtóközlemény céljára a miniszterelnökségi sajtóosztály tájékoztatása végett. 157 A minisztertanács és a sajtó kapcsolata is sok buktatót rejtett magában. Ismételten előfordult, hogy a készülő kormányintézkedések a napi sajtóban idő előtt jelentek meg, ami a közérdek komoly sérelmével járt. így például az egyik fizetésemelésről szóló rendelettervezetet a lapok még a minisztertanácsi tárgyalás előtt részletesen leközölték, aminek következtében a közszükségleti cikkek ára hirtelen felemelkedett. 158 Több esetben viszont az történt, hogy a minisztertanács által éppen csak tárgyalás alá vett rendelettervezeteket a sajtó mint elfogadott rendeleteket részletesen közölte, holott a minisztertanács a kérdéses tervezetnek egyes alapelveit nem tette magáévá, és lényeges átdolgozására adott utasítást. Ismételten előfordult továbbá, hogy a sajtó előre közölte a minisztertanács soronkövetkező ülésének napirendi jegyzékét, sokszor az előterjesztések bő kivonatával együtt, azt a látszatot keltve, hogy már elfogadott intézkedésekről volt szó. Előfordult az is, hogy olyan természetű minisztertanácsi határozatokról adott tájékoztatást a sajtó, amelyek nyilvánosságra kerülése a közgazdaság érdekeit sértette. Az ilyen esetek elkerülése végett ismételten megtiltották, hogy a tervezetekről a minisztériumok tisztviselői a sajtót tájékoztassák, illetve úgy szabályozták a kérdést, hogy csak az illetékes miniszter vagy külön felhatalmazottja adhatott tájékoztatást. 15 ' Ennek ellenére ismételten előfordultak indiszkréciók, amelyek végül is a minisztertanácsra vetettek rossz fényt. Az Ideiglenes Nemzeti Kormány teljesítménye 160 Lemondásakor a kormány nem készített Összefoglaló jelentést működéséről. Két hónappal korábban, az Ideiglenes Nemzetgyűlés őszi időszaka elé terjesztett miniszterelnöki beszámoló azonban szinte teljes képet adott arról, hogyan értékelte a kormány saját munkáját. Ez természetesen a pozitívumokra irányította a figyelmet. így például Miklós Béla csak a pillanat emelkedett hangulatától elragadtatva állíthatta, hogy a kormány visszaszerezte és biztosította a nemzet szuverenitását, s hogy visszanyerte a magyar nemzet a függetlenségét. 161 Mégis, ha eltekintünk az ilyen, inkább csak az új megszálló hatalomnak szóló megnyilatkozásoktól, s ha összevetjük a jelentést a kormány programjában megfogalmazott célkitűzésekkel, el kell ismerni, hogy azokból sok lényeges feladatot megoldott, és ha nem is tudta valamennyit teljesíteni, minden kérdésben tett érdemleges intézkedéseket. Jelentős eredményeket ért el akkor is, ha sajnálatos módon félrebicsaklásoktól, félintézkedésektől sem volt ment a munkássága. Ez a kettősség működésének csaknem minden területén nyomon követhető. A Németországgal való szakítás és a hadüzenet deklarálása - már az előzetes fegyverszüneti feltételekből következően - a kormány elismerésének egyik alapvető feltétele volt, erre mégis csak a megalakulást követően, egy hét múlva, 1944. december 28án került sor. A Szovjetunió által tőle elsősorban elvárt hatást nem érte el a kormány: nem volt képes átállítani a németek oldalán harcoló magyar egységeket, bár ebben jelentős szerepe volt annak, hogy az átszökött katonák, katonai egységek szinte kivétel nélkül fo59
