Szűcs László: Dálnoki Miklós Béla kormányának (Ideiglenes Nemzeti Kormány) Minisztertanácsi jegyzőkönyvei 1944. december 23.-1945. november 15. A kötet (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 28. Budapest, 1997)

Bevezető 9 - A minisztertanács működése 49

lésével kezdték - esetleg épp a miniszterelnök bejelentése kapcsán - a tárgyalást. Egyébként nem mereven követett sorrendben, de többnyire tárcánként bokrosítottan, az előzetesen összeállított napirendi jegyzék szerint haladva folytatták le a tanácskozást. Ennek ellenére előfordult, hogy egyik vagy másik miniszter más elfoglaltsága miatt kényszerült elhagyni az ülést, és ezért kérte, hogy a kialakult szokástól, s a napirendtől eltérően tehesse meg a legfontosabb előterjesztéseit. Ez esetenként azt jelentette, hogy más miniszter előterjesztései közé ékelődtek be az így előbbre hozott napirendi pontok. Az ülésekről készített jegyzőkönyvek tartalmukat és formájukat tekintve rendkívül eltérőek. Érzékelhető azonban, hogy általában nem rögzítették pontosan az elhangzottakat. Többnyire szűkszavúak, sokszor csak az előterjesztésből állapítható meg amennyiben az megvan -, hogy miről is volt szó egy-egy napirendi pont esetében. Gyakori volt a jegyzőkönyvvezető részéről az elírás, az elhangzottak félreértése is. Erről tanúskodnak az első jegyzőkönyvekben a miniszterek által eszközölt helyreigazítások, javítások, majd a későbbiekben, amikor a javításukra a miniszterek már nem fordítottak gondot, a rosszul fogalmazott szövegrészek. A jegyzőkönyveket kezdetben tagolás nélkül, folyamatosan gépelték le, azaz nem jelezték a napirendi pontokat (bár, ha egy miniszternek több előterjesztése volt, ezeket esetenként minisztériumonként sorszámozták), nem különítették el továbbá az előterjesztési és tárgyalási részt a határozati résztől sem. így ezek a jegyzőkönyvek eredeti formájukban meglehetősen nehezen áttekinthetők. A miniszterelnökön kívül valamennyi miniszter, mint hitelesítő, a jegyzőkönyv végén látta el aláírásával a jegyzőkönyvet - és tette meg esetleges észrevételét; itt írta alá kezdetben a jegyzőkönyvvezető is, később azonban csak a lap legalján, majd a felzet hátoldalán. Teleki Géza miniszternek a május 18-i minisztertanácsi ülésen tett javaslata alapján változtattak ezen a gyakorlaton.

143 Már ennek az ülésnek a jegyzőkönyvét, és a továbbiakat is a javaslatnak megfelelően hasábosán gépelték le: a baloldali hasábban szerepeltetve a tárgyalást, a jobboldaliban pedig a határozatot. Június 13-ától megváltozott a jegyzőkönyvek formája egyéb tekintetben is: a felzet első oldalára került az ülés száma, kelte, helye és a jelenlévők felsorolása továbbra is, de a jelenvoltak nevét és rangját, illetve jelenlétük jogcímét is feltüntették, s a felsorolás mellett, nevüknél látták el kézjegyükkel a jelenlévők a jegyzőkönyvet, míg a jegyzőkönyv végére hitelesítésként csak a miniszterelnök és a jegyzőkönyvvezető aláírása került. Ugyanekkor kezdték ülésenként folyamatos sorszámmal ellátni a napirendi pontokat.

144 1944. december 23. és 1945. november 15. között összesen 67 minisztertanácsi ülést tartottak. Ez a szám azonban pontatlan, mivel többször azonos sorszám alatt szerepeltették a két napra elhúzódó ülést,

145 míg néhány esetben a két napon át tartó ülés külön-külön sorszámot kapott, sőt volt olyan eset is, amikor külön számot nyert az ugyanaznap délelőtt és este, folyamatosan tartott ülés jegyzőkönyve.

146 Forma szerint 1752 napirendi pontról folyt tárgyalás az üléseken. Ez sem tükrözi azonban pontosan a tárgyalt ügyek számát, mivel egy ügyet gyakran többször is napirendre tűztek, néhány esetben pedig egy-egy napirendi pont keretében több olyan kérdés is megtárgyalásra került, amelyek külön-külön napirendi pontként is szerepelhettek volna. Ugyanakkor 15-20 esetben teljesen formális kérdéseket is (üdvözlés, a napirendtől eltérő felszólalás engedélyezése) külön napirendi pontba vettek fel. Meglehetősen nagy számmal szerepeltek a minisztertanácsi üléseken olyan kérdések, ame56