Szűcs László: Dálnoki Miklós Béla kormányának (Ideiglenes Nemzeti Kormány) Minisztertanácsi jegyzőkönyvei 1944. december 23.-1945. november 15. A kötet (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 28. Budapest, 1997)
A minisztertanácsi ülések jegyzőkönyvei 81 - 35. 1945. június 15 554
35.1945. június 15. ra tolódott el azoknak a szükségleteknek következtében, melyeket részben a német hadviselés, részben pedig más német katonai, illetőleg polgári célok érdekében Magyarországon pengőben kellett fedezni. Az említett folyamat évről-évre emelkedő márkakövetelést eredményezett, amelynek a belföldi exportőrökkel szemben való elszámolása, vagyis pengősítése - megfelelő német import és egyéb ellentételek nélkül - csak úgy vált lehetővé, hogy a márkaköveteléseket az exportőröktől eleinte a Magyar Nemzeti Bank, majd a belföldi pénzintézetek, végül az államkincstár egyre nagyobb keretek között átvették. így, a rendelkezésünkre álló ideiglenes adatok szerint, a magyar-német fizetési forgalomban, főleg a devizakompenzáció keretei között az elmúlt év végéig több mint 1 milliárd márka összegű követelés halmozódott fel, melynek cca 3/4-ét a kincstár és a Magyar Nemzeti Bank követelései teszik ki, 1/4-ét pedig magánkövetelések. Az országnak 1944. év márciusában történt megszállása után a fizetési forgalom problémájának megoldását természetesen új alapokra fektették. Míg a megszállás előtt - legalább formailag - mindenkor esetről-esetre kötött államközi megállapodásokkal szabályozták a márkakövetelések egy meghatározott részének pengősítését és ez a krónikus márkabőség növekedésének mégis némi korlátokat szabott, az új Finanzierungsabkommen 38 alapján a pengőben felmerülő német szükségletek legnagyobb részét folyamatosan pengőben kellett rendelkezésre bocsátani és a devizakompenzációban jelentkező fedezetlen márkakövetelések korlátlan és automatikus pengősítését kellett vállalni. Ennek eredményeképpen az említett megállapodás hatálybalépésétől számított félév alatt közel további 2 milliárd pengővel emelkedett a Németországgal szemben fennálló függő követelések álladéka. Ezek után a számszerűleg meghatározható követelések után a követelések második, de jelentőségében az elsőt messze felülmúló kategóriájaként kell megemlékeznünk a Németország által Magyarországnak okozott háborús károkról. E károk felölelik tágabb keretben mindazokat a pusztításokat, amelyeket Magyarország köz- és magánjavakban a német csapatok magyarországi hadműveletei következtében szenvedett, - szűkebb keretben pedig azokat a kártételeket, amelyek leszerelt gyárak, elhurcolt termelési és közlekedési eszközök s egyéb vagyontárgyak és értékek formájában a magyar közgazdaság termelő apparátusát szerves részeitől fosztották meg. Ezeknek az elhurcolt javaknak a visszapótlása nélkül az országnak nemcsak termelési, hanem jóvátételi kapacitása is felbecsülhetetlen mértékben szenvedne. Véleményem szerint mind a tágabb, mind a szűkebb értelemben vett német károk mérvének megállapításával sürgősen foglalkoznunk kell, hogy ezeknek megállapítása után a fegyverszüneti ellenőrző bizottságnál az alábbiak szerint tervezett lépéseket megtehessük. Meg kell még emlékeznünk arról, hogy az utóbbi években a magyar kormány részéről a kliringszaldó csökkenése érdekében Németországban értékpapírvásárlások és részvényrepatriálások is történtek, kb. 200-300 millió pengős keretben. Az értékpapírok egy részét a vásárlás megtörténte után Magyarországra szállították, azoknak jelentékeny része azonban Németországban maradt, sőt a hazahozott értékpapírok egy részét a Magyarországból Németországba menekülő magyar kormány ismét kivitte az országból. A tényállást e tekintetben sürgősen meg fogom állapítani, de addig is az ér38 Pénzügyi egyezmény. 562