Szűcs László: Dálnoki Miklós Béla kormányának (Ideiglenes Nemzeti Kormány) Minisztertanácsi jegyzőkönyvei 1944. december 23.-1945. november 15. A kötet (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 28. Budapest, 1997)
A minisztertanácsi ülések jegyzőkönyvei 81 - 35. 1945. június 15 554
35.1945. június 15. tékpapírok egy részének visszaszolgáltatására irányuló követelés címén a Németországgal szemben fennálló követeléseink közé további 100-200 millió pengőt keli beállítani. Nem volna végül teljes a képünk Németországgal szemben fennálló követelésekről, ha figyelmen kívül hagynók a magyar természetes és jogi személyek németországi vagyonát, amelynek jogcímén hozzávetőlegesen kb. 100 millió márkás komplexummal számolhatunk. Nem szenved kétséget, hogy igen fontos pénzügyi érdekek fűződnek ahhoz, hogy a fent felsorolt tételekből előálló - számszerűleg még meg nem állapított háborús károkon felül mintegy 4 milliárd pengő körül mozgó - követeléseinket Németországgal szemben érvényesíthessük és azok érvényesítésének sikere érdekében megfelelő biztosító lépéseket tehessünk. így mindenekelőtt kézenfekvőnek látszanék a német természetes és jogi személyek magyarországi vagyonának, főleg teljes részvényérdekeltségének igénybevétele. E részvényérdekeltség árfolyamértékét az elmúlt évben idevonatkozólag szakértők által végzett becslések 800 millió pengőre tették, amelyből 500 millió pengő a háború előtti, 300 millió pengő pedig a háborús német érdekeltségvállalás kerete volt. Ugyanakkor németek magyarországi ingatlanainak értékét kb. 250 millió pengőre becsülték. Figyelembe kell azonban venni, hogy e fedezetként számításba vett vagyon jelentékeny hányadát az osztrákok és csehek vagyona képviseli, továbbá azt, hgy az említett részvényvagyonból a múlt évben sikerült már cca 130 millió pengő árfolyamértékű részvényt reapatriálni. Habár a jelenlegi körülmények között a számszerű becslések alapja bizonytalan, amiért a vagyonértékkezelésben beállható eltolódások a fenti számításokat módosíthatják, mégis annyi első pillantásra bizonyosnak látszik, hogy a magyarországi német vagyonok igénybevételével alig lehetne a háborús károk nélkül mintegy 4 milliárdot kitevő követeléseink egy csekély töredékét is biztosítani. Mindamellett elvi szempontok kívánatossá tennék, hogy a magyarországi német vagyonnak más célokra való igénybevételét a lehetőséghez képest megelőzzük. A fegyverszüneti egyezmény 8. pontja' 9 értelmében ugyanis a vagyon felett a Szövetséges Ellenőrző Bizottság beleegyezése nélkül nem lehet rendelkezni. A tilalom indító oka nyilvánvalóan a szövetségesek ama szándéka, hogy a magyarországi német vagyont közvetlenül Németországnak a szövetségesekkel szemben fennálló háborús kötelezettségei fedezésére vegyék igénybe. Ugyanez a veszély fenn forogni látszik a Németországba hurcolt javak és vagyonértékek tekintetében is, tehát olyan, az ország közgazdasági életének szerves részét képező vagyonrészekkel kapcsolatban, amelyeknek a szövetségesek által történő igénybevétele sok esetben termelő és így jóvátételfizetési kapacitásunk csökkenését eredményezné. Mindezekre figyelemmel szükségesnek tartanám, hogy a kormány haladéktalanul az Ellenőrző Bizottsághoz forduljon azzal a kéréssel, hogy 1. a német természetes és jogi személyek magyarországi vagyonát a magyarországi német követelések részleges biztosítására szabadítsa fel és ezt más célra ne vegye igénybe,* " Lásd a 7. sz. jegyzőkönyv 7/b. sz. mellékletét. 40 A potsdami egyezmény ezt a vagyont egyértelműen a Szovjetuniónak engedte át. Nemzetközi szerződések 1918-1945. A két világháború közötti korszak és a második világháború legfontosabb politikai szerződései. Szerk. Halmosi Dénes. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó. Budapest, 1966. 651. p. 563