Szűcs László: Dálnoki Miklós Béla kormányának (Ideiglenes Nemzeti Kormány) Minisztertanácsi jegyzőkönyvei 1944. december 23.-1945. november 15. A kötet (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 28. Budapest, 1997)

A minisztertanácsi ülések jegyzőkönyvei 81 - 35. 1945. június 15 554

35.1945. június 15. tékpapírok egy részének visszaszolgáltatására irányuló követelés címén a Németor­szággal szemben fennálló követeléseink közé további 100-200 millió pengőt keli be­állítani. Nem volna végül teljes a képünk Németországgal szemben fennálló követelésekről, ha figyelmen kívül hagynók a magyar természetes és jogi személyek németországi va­gyonát, amelynek jogcímén hozzávetőlegesen kb. 100 millió márkás komplexummal számolhatunk. Nem szenved kétséget, hogy igen fontos pénzügyi érdekek fűződnek ahhoz, hogy a fent felsorolt tételekből előálló - számszerűleg még meg nem állapított háborús káro­kon felül mintegy 4 milliárd pengő körül mozgó - követeléseinket Németországgal szemben érvényesíthessük és azok érvényesítésének sikere érdekében megfelelő biz­tosító lépéseket tehessünk. így mindenekelőtt kézenfekvőnek látszanék a német ter­mészetes és jogi személyek magyarországi vagyonának, főleg teljes részvényérdekelt­ségének igénybevétele. E részvényérdekeltség árfolyamértékét az elmúlt évben ide­vonatkozólag szakértők által végzett becslések 800 millió pengőre tették, amelyből 500 millió pengő a háború előtti, 300 millió pengő pedig a háborús német érdekelt­ségvállalás kerete volt. Ugyanakkor németek magyarországi ingatlanainak értékét kb. 250 millió pengőre becsülték. Figyelembe kell azonban venni, hogy e fedezetként szá­mításba vett vagyon jelentékeny hányadát az osztrákok és csehek vagyona képviseli, továbbá azt, hgy az említett részvényvagyonból a múlt évben sikerült már cca 130 mil­lió pengő árfolyamértékű részvényt reapatriálni. Habár a jelenlegi körülmények kö­zött a számszerű becslések alapja bizonytalan, amiért a vagyonértékkezelésben beáll­ható eltolódások a fenti számításokat módosíthatják, mégis annyi első pillantásra bi­zonyosnak látszik, hogy a magyarországi német vagyonok igénybevételével alig lehet­ne a háborús károk nélkül mintegy 4 milliárdot kitevő követeléseink egy csekély töre­dékét is biztosítani. Mindamellett elvi szempontok kívánatossá tennék, hogy a ma­gyarországi német vagyonnak más célokra való igénybevételét a lehetőséghez képest megelőzzük. A fegyverszüneti egyezmény 8. pontja' 9 értelmében ugyanis a vagyon fe­lett a Szövetséges Ellenőrző Bizottság beleegyezése nélkül nem lehet rendelkezni. A tilalom indító oka nyilvánvalóan a szövetségesek ama szándéka, hogy a magyaror­szági német vagyont közvetlenül Németországnak a szövetségesekkel szemben fenn­álló háborús kötelezettségei fedezésére vegyék igénybe. Ugyanez a veszély fenn forog­ni látszik a Németországba hurcolt javak és vagyonértékek tekintetében is, tehát olyan, az ország közgazdasági életének szerves részét képező vagyonrészekkel kapcso­latban, amelyeknek a szövetségesek által történő igénybevétele sok esetben termelő és így jóvátételfizetési kapacitásunk csökkenését eredményezné. Mindezekre figyelem­mel szükségesnek tartanám, hogy a kormány haladéktalanul az Ellenőrző Bizottság­hoz forduljon azzal a kéréssel, hogy 1. a német természetes és jogi személyek magyarországi vagyonát a magyarországi német követelések részleges biztosítására szabadítsa fel és ezt más célra ne vegye igénybe,* " Lásd a 7. sz. jegyzőkönyv 7/b. sz. mellékletét. 40 A potsdami egyezmény ezt a vagyont egyértelműen a Szovjetuniónak engedte át. Nemzetközi szerződé­sek 1918-1945. A két világháború közötti korszak és a második világháború legfontosabb politikai szerződé­sei. Szerk. Halmosi Dénes. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó. Budapest, 1966. 651. p. 563

Next

/
Oldalképek
Tartalom