Szűcs László: Dálnoki Miklós Béla kormányának (Ideiglenes Nemzeti Kormány) Minisztertanácsi jegyzőkönyvei 1944. december 23.-1945. november 15. A kötet (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 28. Budapest, 1997)

Bevezető 9 - A minisztertanács működése 49

tív államtitkárával képviseltette magát (ezt külön levélben is indokolta),

127 míg a külügyminiszter, minthogy akkor még nem volt egyáltalán államtitkára, jelezte, hogy az egyik miniszteri osztálytanácsosa fogja helyettesíteni, ha erre szükség lesz.

128 Az államtitkárok azonban nem csak a miniszterük helyetteseként vettek részt egyes üléseken, hanem mint az éppen napirenden szereplő kérdésért a tárcájuknál felelős vezetők. Ilyen, pontosabban szakértői minőségben esetenként mások is megjelentek egy-egy nagyobb jelentőségű napirendi pont vitáján. így meghívták a fegyverszüneti egyezmény tárgyalására a földművelésügyi, a honvédelmi, a kereskedelem- és közlekedésügyi, a belügyi és az igazságügyi államtitkárt,

129 a honvédség szolgálati szabályzatának megbeszélésére a honvédelmi, valamint a kereskedelem- és közlekedésügyi államtitkárt és a Honvédelmi Minisztérium elnöki osztályának vezető munkatársát,

130 a fegyverszüneti egyezmény végrehajtásával kapcsolatos kérdések megbeszélésére a Külügyminisztérium fegyverszüneti osztályának vezetőjét, és a földművelésügyi államtitkárt,

131 a jóvátételi kérdések tárgyalására a Külügyminisztérium fegyverszüneti osztályának vezetőjét és a Nemzeti Bank elnökét,

132 az Elhagyott Javak Kormánybiztosságáról szóló rendelet megvitatására a megfelelő kormánybiztost,

133 a szélsőjobboldali németek kitelepítésének előkészítéséről tartott tárgyalásra meghívták a pártok képviselőit,

134 a közellátásügy egyik minisztertanácsi tárgyalásán a miniszter mellett jelen volt az államtitkár is,

135 de más esetben is előfordult, hogy a miniszteren kívül az államtitkár is megjelent az ülésen vagy annak egy részén, míg bizonyos alkotmányjogi és a képviselői mentelmi ügyek tárgyalásánál megjelent, illetve előadóként szerepelt az Ideiglenes Nemzetgyűlés elnöke.

136 Valamennyi ülésen jelen volt Balogh István miniszterelnökségi államtitkár, szinte csak az az időszak képezett kivételt, amíg a fegyverszüneti delegációval Moszkvában tartózkodott.

137 Augusztus 16-tól szintén részt vett csaknem valamennyi ülésen Kállai Gyula, először mint miniszterelnökségi adminisztratív, majd augusztus 29-től mint politikai államtitkár.

138 Rendszeres résztvevője volt az üléseknek a jegyző, aki 1945. június 8-áig Csukásy Gartner Lajos volt,

139 ezt követően pedig Bojta Ernő Béla

140 látta el ezt a tisztséget. Kivételt képezett a január 4-i és a január 26-i ülés, amelyen Vásáry József

141 földművelésügyi államtitkár töltötte be a jegyzőkönyvvezető szerepét. A minisztertanácsi tárgyalások - főleg az első hetekben, majd az Ideiglenes Nemzetgyűlés őszi ülésszaka idején, valamint az utolsó hónap nagy közellátási zavarainak időszakában - meglehetősen kaotikusak voltak. Kezdetben a miniszterek egy épületben, egy folyosón voltak elhelyezve, együtt étkeztek, s sokszor az ebédnél kezdték el, s a vacsoránál fejezték be a minisztertanács egy-egy napirendi pontjának vitáját. Az adminisztráció így nehezen követte a tárgyalásokat és a megállapodásokat. „Többször előfordult - írta később egy konkrét ügy kapcsán Molnár Erik a Miniszterelnökségnek -, hogy a minisztertanács letárgyalt egy [es] olyan előterjesztésieket] is, amelyek a tárgysorozatba felvéve nem voltak, illetve rendelettervezetek nem kerültek előadásra, illetve megtárgyalásra..., több minisztertanácsi előterjesztés [viszont] csak előadása és letárgyalása után küldetett meg" a minisztériumának.

142 Az ilyen és ehhez hasonló esetek ellenére kialakult az ülések bizonyos rendje. Általában a miniszterelnök tette meg először a bejelentéseit, majd, ha volt ilyen, a miniszterelnökségi államtitkár terjesztette elő a személyi természetű javaslatokat. Általános gyakorlat volt az is, hogy az éppen aktuális legfontosabb kérdések megbeszé55