Szűcs László: Dálnoki Miklós Béla kormányának (Ideiglenes Nemzeti Kormány) Minisztertanácsi jegyzőkönyvei 1944. december 23.-1945. november 15. A kötet (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 28. Budapest, 1997)
A minisztertanácsi ülések jegyzőkönyvei 81 - 34. 1945. június 13 543
34.1945. június 13. 341a. sz. melléklet (a 34/14. napirendi ponthoz) Magyar Belügyminisztérium Minisztertanácsi előterjesztés a békési szlovák mozgalom ügyében, kapcsolatban a szlovákiai magyarság kitelepítésével Korábban egy alkalommal már tájékoztattam az i.t. Minisztertanácsot arról, hogy Békés vármegye szlovák községeiben egy, végeredményben] szeparatista szlovák mozgalom ütötte fel fejét. 19 Akkor az volt az állásfoglalása a Minisztertanácsnak ebben a kérdésben, hogy a kisebbségi jogok teljes tiszteletben tartásának és a szlováksággal való barátságos együttműködésnek a szellemében juttassam nyugvópontra ezt a kérdést. A kormányhatározatnak megfelelően én Szobek békési főispán segítségével mindent el is követtem ebben az irányban. A legújabban beérkező jelentések azonban arról tanúskodnak, hogy erre irányuló törekvésem nem járt sikerrel. Mind Békés, mind Csanád megyében a szlovákság mozgalmai tovább hullámzanak és ma már állandó nyugtalanságban tartják ennek a vidéknek a népét. Egy szlovák antifasiszta szervezet neve alatt élesen soviniszta szlovák politikát folytatnak és vezetői minden jel szerint kapcsolatban vannak a szlovák kormánnyal. A mozgalom vezetője Francisci Mihály békéscsabai evangélikus lelkész állandóan Budapestre jár a csehszlovák követségre, sőt többször utazott Pozsonyba ís. A mozgalom most már határozottan felvetette az egyházi elszakadásnak a követelményét és elejtett szavaikból és titkos megállapodásaikból következtetni lehet arra, hogy egy korridoron keresztül Jugoszláviához akarnak csatlakozni. Ennek a célnak az érdekében nyíltan olyan demagóg érveket használnak, mint az, hogy nem kell jóvátételi terheket viselniök, ha elszakadnak Magyarországtól. Miután az az eljárásom, hogy a magyarsággal együttműködő és nemzethű szlovákok bekapcsolásával megkíséreljük a mozgalmat leszerelni, illetve a népi együttműködés keretei között megtartani a - szlovákság kisebbségi jogainak a legteljesebb elismerésével - nem sikerült, most már erélyesebb eszközökhöz kell folyamodnunk. Súlyosbítja a helyzetet az a körülmény, hogy változatlanul fenyegető [a] szlovákiai magyarságnak az áttelepítése a trianoni területre. Szlovákiai jelentéseim arról szólnak, hogy Benes elnök nyíltan kifejezte a Csehszlovák államnak azt az akaratát, hogy nem óhajt tovább együttélni sem a német, sem a magyar kisebbséggel és felbátorítja az alsóbb igazgatási és népi szerveket, hogy ezt az akaratot hajtsák végre. 20 Bár tömeges arányt nem öltött még a kitelepítés, annak bekövetkeztével határozottan számolnunk kell. Ebben a helyzetben kikerülhetetlen, hogy azzal az előterjesztéssel ne forduljak az i.t. Minisztertanácshoz, hogy a szlovákság elszakadási mozgalmát kapcsolatba ne hoz" Lásd a 15. sz. jegyzőkönyv 26. napirendi pontját. 2 " BeneS, csehszlovák köztársasági elnök 1945. május 19-én kelt, „a németek, magyarok, árulók és együttműködök" vagyonának szlovák „nemzeti igazgatás" alá vonásáról szóló dekrétuma, valamint a Szlovákiából menekülők, kiutasítottak hírei egyértelművé tették a Szlovák Nemzeti Tanács, illetve a csehszlovák kormány szándékait. (MOL XIX-A-1-j 1945-XXXIV-2625) Lásd még a szlovákiai magyarság helyzetéről a kormány számára 1945. május 7-én készített jelentést. (MOL XIX-B-1-n d. dosszié) 552
