Szűcs László: Dálnoki Miklós Béla kormányának (Ideiglenes Nemzeti Kormány) Minisztertanácsi jegyzőkönyvei 1944. december 23.-1945. november 15. A kötet (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 28. Budapest, 1997)

A minisztertanácsi ülések jegyzőkönyvei 81 - 31. 1945. május 29 500

31.1945. május 29. Teleki az 53. §-t aggályosnak tartja. Azonban [Vásáry] a pénzügyminiszter megnyugtató választ ad. Gerő javasolja, hogy vitassák meg nagy részletekben a javaslatot, nézete szerint azonban, hogy megnyugvást keltsen a rendelettel, alaposan meg kell rágni még. Bár egyes részeit a rendeletnek teljesen magáévá teszi, más részei ellen kifogást emel. így pld. sérelmesnek tartja, hogy a MÁV és Posta különleges helyzete a rendeletben nincs kiemelve. Nagy-Budapest még rendben volna, azonban a vidék rosszul jár a rendezéssel. Vannak olyan részek, amelyek a demokratikus fejlődést gátolják. Ilyen pld. a három évi próbaszolgálat. A

IV középiskolát nem végzettek rossz elbírálását sem érti, mert hiszen az alsó rétegben az iskolai végzettség nem döntő. A 942es törvénycikkre való hivatkozást feleslegesnek tartja. Kifogásolja, hogy a MFTR nem szerepel a rendeletben.

3 Vásáry kéri, hogy másnap 9 órára az egyes miniszterek megbízottaikat küldjék ki Prém Loránd osztályfőnökhöz, mert ő is azon van, hogy a rendelet teljes megelégedést váltson ki. A minisztertanács az illetményrendelet letárgyalását a következő napi minisztertanácsra tűzte ki.

4 A határozat után még Teleki szólalt fel, aki az 50 %-os budapesti pótdíjnak a Főváros felé vonzó erejéről beszél. Kérdi, hogy miért van csak 3 lakbérosztály. Kifogásolja, hogy a jegyzők a tanügyi alkalmazottakkal szemben magasabb fizetési fokban kezdik szolgálatukat. [4] Nagy Ferenc ismerteti az újjáépítési miniszter ügykörének megállapítását és az Újjáépítési Minisztérium szervezetét.

5 Indokolásában előadja, hogy a minisztériuma felállt anélkül, hogy működésére irányelveket kapott volna. Elképzelése szerint ő van hivatva arra, hogy az egyes, újjáépítéssel foglalkozó minisztériumok között az összhangot biztosítsa. Nem akarja az egyes minisztériumokat működésükben befolyásolni, az ő működése ott kezdődik, ahol az újjáépítés kezdődik. Erdei az előadott tervből a közmunkaügyre vonatkozólag azt látja, hogy az nem tartozik az Újjáépítési Minisztériumra.

6 Két kérdés van tehát ami tisztázandó lenne, 3 Maga az előterjesztés és a rendelet tervezete nincs a jegyzőkönyv mellett s más forrásból sem ismerjük, így az észrevételek, utalások értelmezése bizonytalan. A rendelettervezettel kapcsolatos igazságügyminisztériumi vélemény megtalálható a jegyzőkönyv mellett. Ez elsősorban a jó, vagy kiemelkedő képességű alkalmazottak előmenetelének megkönnyítését szorgalmazta, továbbá az özvegyi nyugdíjak kedvezőbb megállapítására vonatkozó javaslatot tartalmazott. Csak az átmeneti helyzetben találta elfogadhatónak, hogy a közalkalmazotti illetményeket kormányrendelettel szabályozzák s reményét fejezte ki, hogy mielőbb sor kerül ennek törvényhozás útján való jóváhagyására. Méltánytalannak minősítette továbbá a bírói függetlenség kidomboritását szolgáló önálló bírói fizetési csoport megszüntetésére tett javaslatot. A MFTR a Magyar Folyam- és Tengerhajózási Részvénytársaság volt. 4 A tervezet tárgyalásának folytatására a június 13-i ülésen (34. sz. jegyzőkönyv 18. napirendi pont) került sor. Prém Loránd (1891-?) 1911-től a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium, majd a Pénzügyminisztérium tisztviselője volt, 1931-től osztálytanácsosi minőségben. 1929-től az Országos Testnevelési Tanács főtitkára volt s számos sportegyesület vezetőségében foglalt helyet. 5 Az előterjesztést 31/a. sz. mellékletként közöljük. Lásd a 2660/1945. ME sz. rendeletet, MK 1945. június 3. 5 A 2660/1945. ME sz. rendelet valóban nem mondta ki, hogy a közmunkaügyek az Újjáépítési Minisztériumhoz kerültek; ez a közmunkaügyeket szabályozó 4000/1945. ME sz. rendeletből (MK 1945. június 28.) is csak közvetve derül ki. 501