Szűcs László: Dálnoki Miklós Béla kormányának (Ideiglenes Nemzeti Kormány) Minisztertanácsi jegyzőkönyvei 1944. december 23.-1945. november 15. A kötet (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 28. Budapest, 1997)

A minisztertanácsi ülések jegyzőkönyvei 81 - 31. 1945. május 29 500

31. 1945. május 29. hogy maradjon-e a belügyminiszter hatáskörében, avagy az újjáépítési kormánybiz­tosra 7 fog hárulni. Bejelenti, hogy a Főváros új közmunkarendeleten dolgozik. Molnár kérdi, hogy a Népjóléti Minisztériumban miért akarja képviseltetni magát az újjáépítési miniszter. Gerő viszont megjegyzi, hogy anyagi erők, munkaerők elosztásról szó van a rende­letben, de itt nem csak elosztásról kellene beszélni. Gyöngyösi hozzászólása és Nagy Ferenc válasza után a minisztertanács az Újjáépítési Minisztérium ügykörének és szervezésének megállapítására vonatkozó rendelettervezetet azzal a módosítással fogadja el, hogy az 1. § 4. bekezdés b. pontjába „munkaerő mozgósítás és átképzés­re" szavakat is felveszi. 8 Nagy Ferenc megállapítja, hogy az Újjáépítési Minisztérium nem végrehajtó szerv. Az effektív építés nem tartozhat hozzá. Véleménye szerint a közmunkaügy tervezetét az újjáépítési kormánybiztosnak Vas Zoltánnal együtt kellene megszerkeszteni. Gerő kívánja, hogy az újjáépítési kormánybiztos a közmunkarendelet tárgyalásánál legyen jelen. Hogy a két fenti személy készítse el a közmunka rendeletet, helyesnek tartja, azonban kívánja, hogy az egész országra vonatkozólag dolgozzák ki, mert kü­lönben minden teher Budapestre fog csak hárulni. Az újjáépítési kormánybiztos to­vábbi fennmaradását szükségesnek tartja. Valentiny ugyancsak az újjáépítési kormánybiztos fenntartása mellett szólal fel. A közmunkaváltság tekintetében javasolja, hogy mivel a vidéken a kötelező munka mindinkább feleslegessé válik, Budapest népének tehermentesítése érdekében szük­ségesnek látná, hogy a vidéken inkább megváltás legyen előírva. Szerinte mindegy, hogy Budapestre hozzák-e meg a közmunkarendeletet, avagy az egész országra szóló­an, csak az a fontos, hogy a rendelet, amelyik esetleg Budapest részére készül, az egész országra minta-rendeletül szolgálhasson. Vita után a minisztertanács akként döntött, hogy a közmunkarendelet országos legyen s annak letárgyalásánál az újjáépítési kormánybiztos jelenjen meg a minisz­tertanácson. 9 [5] Gerő [a] deportáltak kérdését veti fel. Hazahozataluk érdekében szerelvények jára­tását tervezte, azonban ez a pályarongálások következtében még nem lehetséges. Kí­vánatosnak tartaná egy szervnek a felállítását. 7 A Budapesti Nemzeti Bizottság Ötös Intézőbizottsága 1945. március 5-én megbízta a Fővárosi Közmun­kák Tanácsának elnökét, Fischer Józsefet az újjáépítési munkák irányításával, majd március 8-án a miniszter­tanács (14. sz. jegyzőkönyv 2. napirendi pont) hatáskörét az egész országra kiterjesztette, újjáépítési kormány­biztos elnevezéssel. A kérdéssel foglalkozó 3950/1945. ME sz. rendelet (MK 1945. július 1.) már az országos építésügyi kormánybiztos elnevezést használta. A kormánybiztos továbbra is a Fővárosi Közmunkák Tanácsá­nak az elnöke maradt - és az újjáépítési miniszter felügyelete alatt működött. 8 A rendelet 1. § (4) bekezdése azokat az ügyeket ismertette, amelyek bár más tárcák feladatkörébe tartoz­tak, de amelyek intézéséhez az újjáépítési miniszter egyetértése volt szükséges. * Lásd a 35. sz. jegyzőkönyv 2. napirendi pontját. 502

Next

/
Oldalképek
Tartalom