Szűcs László: Dálnoki Miklós Béla kormányának (Ideiglenes Nemzeti Kormány) Minisztertanácsi jegyzőkönyvei 1944. december 23.-1945. november 15. A kötet (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 28. Budapest, 1997)

A minisztertanácsi ülések jegyzőkönyvei 81 - 26. 1945. május 4 390

26. 1945. május 4. Észrevételeimet, megjegyzéseimet és megállapításaimat a fegyverszüneti egyezmény egyes pontjai szerint csoportosítottam. ad 1. b/pont: (A magyar kormány kötelezi magát, hogy internálja a német állampolgárokat) E pont rendszeres végrehajtását az a tény nehezíti meg, hogy e tekintetben nem csak a magyar, hanem a szovjet hatóságok is, egymástól függetlenül tevékenykednek. További komplikációt okoz az is, hogy a szovjet hatóságok nem csak a német állampolgárokat, hanem a németajkú vagy német nevű magyar állampolgárokat is internálnak. Ennél az eljárásnál a szovjet hatóságok gyakran nem is veszik tekintetbe, vajon az illető a „Volksbund" tagja volt-e vagy sem, úgyhogy a magyar államhoz hűséges és fasisztaellenes elemek is meg nem érdemelt elbánásban részesülnek. Ilyen esetekről a magyar hatóságok csak a kormányhoz befutó panaszok és kérelmek útján szereznek tudomást. Ezért kívánatos volna, hogy a szovjet hatóságok részletes névjegyzékeket bocsátanának a magyar kormány rendelkezésére, kit és hol internáltak német mivolta, vagy németbarátság gyanúja vagy más politikai ok miatt. Enélkül rend és rendszer a kérdés igazságos és tökéletes liquidálásában nem érhető el. ad 1. c/pont: A 8 nehézfegyverzettel ellátott gyaloghadosztály mielőbbi felállítása, melyre a fegyverszüneti egyezmény Magyarországot kötelezi, a magyar kormánynak és a honvédelmi miniszternek is őszinte kívánsága. Elhihető és érthető tehát, hogy magyar részről nem mulasztanak el semmit, hogy e követelésnek minél előbb eleget tehessünk. Ha mostanáig mégsem sikerült kielégítő eredményt elérni, akkor ennek oka kizárólag az ország szomorú helyzetében és a szovjet hatóságok gyakran előttünk ismeretlen, de biztosan indokolt vonakodásában keresendő, ami egyes megkeresések megtagadásában vagy a döntések késleltetésében jut kifejezésre. A magyar hatóságok csak a szervezési munkát végezhetik és az emberanyagot adhatják. Ruházat, felszerelés és fegyverzet tekintetében majdnem teljesen a szovjet hatóságok támogatására vagyunk utalva. A csatolt kimutatás

44 bizonyítja, hogy a hiányok igénylése körül a magyar kormányt mulasztás vagy közömbösség nem terheli. A magyar haderő harcbavetésének időpontját illetően ezért megállapítható, hogy ez az időpont teljesen a szovjet kormányzat elhatározásaitól és döntésétől függ.

45 M Lásd a 26/b. sz. mellékletet. 4S A magyar kormány többször is sürgette a Szövetséges Ellenőrző Bizottságnál, illetve a szovjet katonai vezetőknél a magyar hadsereg felállításához szükséges segítség megadását, így február 26-án Vorosilov marsallal, március 5-én Sztahurszkij altábornaggyal, április 4-én Puskin követtel folytatott megbeszélés alkalmával. Az április 4-i megbeszélésen pl. Gyöngyösi kérte „hogy minél előbb szereljék már fel és vessék be a magyar hadsereget, mert különben kimaradunk a küzdelemből." Mire Puskin kijelentette, „hogy ez a dolgok mai állása szerint könnyen megeshetik", meggyőződése azonban, „hogy a magyar hadseregnek meg lesz a maga fegyveres feladata." Ekkor közölte egyébként, hogy a legújabb hírek szerint a magyar terület teljesen felszabadult a német megszállás alól. (MOL XIX-J-1-j 1945-IV-100.2) Lásd még a 21. sz. jegyzőkönyv 18. napirendi pontját és jegyzetét. 399