Szűcs László: Dálnoki Miklós Béla kormányának (Ideiglenes Nemzeti Kormány) Minisztertanácsi jegyzőkönyvei 1944. december 23.-1945. november 15. A kötet (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 28. Budapest, 1997)

A minisztertanácsi ülések jegyzőkönyvei 81 - 26. 1945. május 4 390

26. 1945. május 4. ad 2. pont: A 2-ik pontban Magyarország kötelezi magát, hogy az összes magyar hivatalnokokat az 1937. december 31-én fennállott határai mögé visszavonja. A szóbanforgó hivatalnokok tényleg vissza is költöznek, de ingóságaikat részint az ottani helyi és a szovjet hatóságok nem engedik áthozni, részint a határon akadályozzák meg annak átszállítását. A magyar kormány kéri a megfelelő intézkedést, hogy a fegyverszüneti egyezmény alapján Magyarországra visszaköltöző hivatalnokok jogos tulajdonukkal visszaköltözhessenek.

46 ad 4. pont: E pont szövegezése a gyakorlatban nem bizonyult elég szabatosnak arra nézve, ami a szövetséges „menekült" személyeket illeti. Ez a fogalom nem vonatkozhatik olyan személyekre, kik saját elhatározásukból menekültek Magyarországra és itt szabadon éltek, de különösen nem vonatkozhatik olyanokra, kik például bombatámadások miatt Magyarországon egyik helyről a másikra „menekültek". E pont szellemében tehát legfeljebb olyan személyekről lehetne szó, kik a nyilasok elől a Vörös Hadsereg által már felszabadított magyar területekre menekültek. ad 11. pont: Eme pont pénz és áru szolgáltatására kötelezi Magyarországot. E pont körül legnagyobb a zűrzavar és a rendetlenség.

47 a) Valuta tekintetében: A rubel mint fizetési eszköz forgalomba került anélkül, hogy gondoskodás történhetett volna árfolyamának az összes felszabadított országok területén való egységes rögzítésről. Most az a helyzet áll be, hogy a rubel Ruszinszkóban és Romániában olcsóbban szerezhető be, mint Magyarországon. Nagy tételekben csempészik be az országba és itt 46 Többször sürgette a magyar kormány ennek a kérdésnek a rendezését is. Válaszként Oszokin követ március 15-i látogatása alkalmával közölte, hogy a fegyverszüneti szerződés értelmében Magyarországnak az összes közigazgatási tisztviselőt vissza kell hívnia Észak-Erdélyből és azok helyébe mindenütt román tisztviselők jönnek és román katonai parancsnokság. Közölte, „hogy a megállapodás nem végleges, csak időleges". Megjegyezte, „hogy az orosz kat. parság nem fogja engedni, hogy az orosz katonaság bárkit bánthasson. Megjegyeztem - írta Gyöngyösi - hogy természetesen csak azokat a tisztviselőket kell visszahívni, akik 1938 szeptembere után kerültet Észak-Erdélybe. Ezek is ottmaradhatnak azonban, ha állásukról lemondanak. Megkérdeztem, hogy a magyar lakosság helyén maradhat-e? - Maradhat, válaszolta a követ. -Megkértem a követet, hogy a magyar lakosságnak a kitelepítésekor kellő időt bocsássanak rendelkezésre és biztosítsák, hogy ingóságaikat Magyarországra áthozhassák. - Oszokin követ a csehszlovák viszonylatban a front közelségére hivatkozott, s megjegyzi, hogy Erdélyben a front sokkal távolabb van, ennek következtében a helyzet egészen más és ilyen nehézségek nem lesznek. A követ maga megy Nagyváradra és Kolozsvárra, hogy simán bonyolódjon le az átköltözés. Az orosz parancsnokok hasonló utasítást kaptak. - Megjegyeztem, hogy tudomásul veszem, hogy az átköltözés a szovjet hatóságok ellenőrzése alatt fog történni." (MOL XIX-J-1-j 1945-1

V-100.2) " Lásd a 22. sz. jegyzőkönyv 9. napirendi pontját. 400