Szűcs László: Dálnoki Miklós Béla kormányának (Ideiglenes Nemzeti Kormány) Minisztertanácsi jegyzőkönyvei 1944. december 23.-1945. november 15. A kötet (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 28. Budapest, 1997)

A minisztertanácsi ülések jegyzőkönyvei 81 - 21. 1945. április 18 332

21. 1945. április 18. a párt újabb támadási felületre ad okot és veszélyezteti azt a jó viszonyt, amely köztünk és szövetségesek között létrejött. Erdei: A Keresztény Demokrata Néppárt még Debrecenben beadott egy kérvényt, hogy az ellenállási mozgalomban szerzett érdemei elismeréséül működési engedélyt kapjon. Ezt a kérést elutasította, mert egy demokratikus világban a működéshez engedély nem szükséges, azonban kérte, hogy a vezetőséget és a párt programját vele ismertessék. Akkor hirtelen tartottak egy alakuló ülést, amely után a vezetőség nevét tudomására hozták.

4 O is Gyöngyösi álláspontján van, mert nem ajánlatos több párt létesülését előmozdítani. Teleki megjegyzi, hogy ez a párt volt az egyedüli, amely a többi párttal ellentétben röpiratok kiadását vállalta. Nem tudja, jogában áll-e a kormánynak egy párt megalakulásába beleszólni azon az alapon, hogy több párt ne alakuljon, hiszen demokratikus világban annyi demokratikus párt alakulhat, amennyi akar. Vásáry: Véleménye szerint nem elismerésről, hanem tudomásvételről van szó. Tildy a pártközi értekezleten e pártnak érdemeit elismerte.

5 Ha nem fog demokratikusan dolgozni, akkor a megfelelő rendszabályokkal élhetnek. Gyöngyösi: Már a neve is mutatja, hogy nem demokratikus a párt, mert nyilván a Keresztény Párt és Néppárt

6 utóda, ha elismerik a pártot, akkor a kormányé a felelősség. Nagy: Gyöngyösi javaslatával egyetért. Múltját a március 19-ike utáni cselekedeteivel nem tudta tisztázni. Működéséhez engedélyt nem kell adni, mert erre a pártra nincs szükség s ha az oroszok nem is mondanak rá véleményt, de nem biztos, hogy jó néven veszik. Balogh: A Keresztény Demokrata Néppárt, se a Keresztény, se a Néppártnak nem jogutódja. Az, mind a kettő, megszűnt. Megalakulásának körülményét ne kutassuk, mert a 4 A Keresztény Demokrata Néppárt gróf Pálffy József vezetésével 1944. október 13-án alakult. 1945 tavaszán Debrecenben közzétett nyilatkozata, bár demokratikus nézeteket is tartalmazott, alapjában keresztény konzervatív programot testesített meg. A baloldali pártok kedvezőtlenül fogadták jelentkezését - bár nevét, hogy jobban aláhúzza a régi Néppártól, illetve Kereszténypárttól való különállását - Demokrata Néppártra változtatta. Pálffy 1945. március 28-án, majd április l-jén kelt beadványa, illetve a március 30-án tartott pártgyűlés jegyzőkönyve megtalálható Erdei Ferenc levelezésében. (MOL XIX-B-1-n 7. dosszié.) A Budapesti Nemzeti Bizottság 1945. április 18-i ülésén megtagadta a hivatalos elismerését. Szervezése azonban ennek ellenére tovább folyt. A párt Baronkovics István által reprezentált csoportjának ellentétei támadtak Pálffyval. Baronkovics végül a Kisgazdapárt felé orientálódott, Pálffy pedig a Polgári Demokrata Párthoz csatlakozott. Pálffy József gróf (1904-1988) jogi tanulmányok után Gyulán volt főispáni titkár, majd győr megyei birtokán gazdálkodott, a Keresztény Gazdasági Párt győr megyei szervezetét irányította, 1939-ben a Magyar Elet Pártja képviselőjeként bekerült a parlamentbe. Részt vett a Magyar Front megalakításában, 1944-ben szervezte a Keresztény Demokrata Néppártot, illetve 1945-ben a Demokrata Néppártot. Politikája Mindszenty bíboros bizalmát élvezte. A negyvenes évek végén az Egyesült Államokba emigrált s részt vett az Unió nevű emigráns csoportban, később a Nemzeti Bizottmánynak lett a tagja. 5 Tildy Zoltán (1889-1961) református lelkész. 1917-től tagja a Nagyatádi Szabó-féle Kisgazdapártnak, majd 1922től az Egységes Pártnak. 1930-ban a Független Kisgazdapárt egyik alapítója, ügyvezető alelnöke. 1936-tól 1944-ig országgyűlési képviselő. 1942-ben részt vett a Magyar Történelmi Emlékbizottság szervezésében, majd a Magyar Front munkájában. 1945 után a Kisgazdapárt vezére volt; 1945. november 4-től nemzetgyűlési képviselő. 1945. november 15-től 1946. február 1-jéig miniszterelnök, majd 1948. július 30-ig köztársasági elnök. 1956-ban Nagy Imre kormányában államminiszter volt. 1957-ben hat évi börtönbüntetésre ítélték, 1960-ban szabadlábra helyezték. Tildy Zoltán 1945. február 14-én kelt, a Pálffy József által vezetett pártnak a Magyar Frontban való részvételét igazoló nyilatkozata, és Szakasits Árpád február 25-én kelt hasonló nyilatkozata megtalálható Erdei Ferenc iratai között. (MOL XIX-B-1-n 7. dosszié) 6 Röviden Keresztény Pártnak nevezték a több keresztény, illetve katolikus pártból, konzervatív politikai csoportból 1925-ben alakult Keresztény Gazdasági és Szociális Pártot. Ennek többszöri átalakulása után, 1943. november 17-én hozták létre a konzervatív és legitimista irányultságú Néppártot. 333