Szűcs László: Dálnoki Miklós Béla kormányának (Ideiglenes Nemzeti Kormány) Minisztertanácsi jegyzőkönyvei 1944. december 23.-1945. november 15. A kötet (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 28. Budapest, 1997)
A minisztertanácsi ülések jegyzőkönyvei 81 - 21. 1945. április 18 332
21. 194S. április 18. többinél se kutattuk. Aggályosnak tartja, hogy Keresztény és Néppárt cím alatt jelentkezik, mert nem fogják-e éppen e név alatt a papságot és egyházakat antidemokratikus működésükkel kompromittálni. 0 bölcsnek látja, hogy a miniszterelnök a párt működését tudomásul vette. Biztos abban, hogy ezzel az engedély-megadással legkönnyebben be fog bizonyulni az, hogy a párt nem fogja tudni a demokratikus világban megállni a helyét. [5] [Balogh:] Bejelentést tesz ezután arról, hogy a fegyverszüneti szerződés 16. §-a értelmében bizonyos cenzúrára vagyunk kötelezve. Puskinnal történt megbeszélés után egy új tervezetet fog előterjeszteni, melyben értesíti a közvéleményt arról, hogy a demokratikus lapok magyar cenzúra nélkül fognak megjelenhetni. 7 [6] Miklós bejelentéseket tesz: 1. Kultusz államtitkárrá Bereczky Albertet 8 jelölte a pártértekezlet, melyhez a minisztertanács hozzájárult. 2. Károlyi Mihály 9 hazatérése ellen kifogás nincs. 3. Vámbéry Rusztem 10 hazatérése szintén lehetséges. 4. A miniszterek eltávozását kéri bejelenteni. 5. Az egyes tárcák fontosabb ügyeiről esetenként tájékoztatni kér. 6. A minisztertanácson előfordultakban titoktartást kér. 7. A Marsall részéről is felvetették, de különben is gondolni kell a kitüntetések ügyére. 11 7 Éles támadások jelentek meg a lapokban Balogh István tervezett rendelete ellen. Az Újságírók Országos Szövetségének taggyűlése is foglalkozott a kérdéssel és tiltakozásukkal háromtagú küldöttség kereste fel Balogh államtitkárt. A Budapesti Nemzeti Bizottság is foglalkozott ezzel az üggyel. Fasiszta jellegű törekvésnek minősítették a cenzúra bevezetésére tett javaslatot. Lásd a Szabadság 1945. április 19-i számának „Sugalmazás nélkül" c. vezércikkét; „Tiltakoznak az újságírók a reakciós sajtóellenőrzés ellen" és „Nem egyezik a magyar demokrácia érdekeivel a kormány sajtópolitikája" c. cikkét. Lásd továbbá a 23. sz. jegyzőköny 1. napirendi pontját és 1. sz. jegyzetét. 8 Bereczky Alben (1893-1966) református püspök. 1944-ben részt vett az ellenállási mozgalomban. 1945-ben a Kisgazdapárt tagja lett. 1945. május l-jétől 1946 júniusáig politikai államtitkár a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztériumban. 1945 novemberétől nemzetgyűlési, majd országgyűlési képviselő. Később a Hazafias Népfront és az Országos Béketanács elnökségének tagja. ' A nevet rosszul írták, eredetileg Gyula szerepelt s utólag javították Mihályra. Károlyi Mihály grd/(1875-1955) 1918 októberében a Magyar Nemzeti Tanács elnöke, november l-jétől miniszterelnök, 1919. január 11-től március 21-ig köztársasági elnök volt. 1919 júliusában emigrált. Jelentős szerepet vállalt az ellenforradalmi rendszer, majd a fasiszta diktatúrák elleni harcban. A második világháború idején a londoni Új Demokratikus Magyarországért mozgalom elnöke. 1945-ben az Ideiglenes Nemzetgyűlés tagjává választották. Köztársasági elnökjelöltként szerepelt. Csak 1946 májusában tért haza. 1947-ben párizsi követ lett, de a Rajk-per elleni tiltakozásként 1949-ben lemondott. 10 Vámbéry Rusztem (1872-1948) jogász. 1918-ban a Magyar Nemzeti Tanács tagja. A szociáldemokrata és polgári radikális sajtó munkatársa. 1938-ban Angliába, majd az Egyesült Államokba emigrált. 1945-ben az Ideiglenes Nemzetgyűlés tagjává választották. 1947-1948-ban Magyarország washingtoni követe volt. 11 Vorosilov marsallról van szó. Miklós Béla később a Nemzeti Főtanács május 5-i ülésén előadta, hogy "az orosz parancsnokságokkal való megbeszélés során arra a meggyőződésre jutott, kívánatos lenne kitüntetést kreálni, annál is inkább, mert például Lengyelország felszabadulása után a lengyelek az orosz hadsereg több tagját kitüntették." Javasolta egy a katonai és egy a polgári érdemek jutalmazására szolgáló rendjel alapítását; a katonai rendjelet három osztállyal: tábornokok; főtisztek, tisztek; valamint a legénység kitüntetésére. A Nemzeti Főtanács június 1-jei ülésén határozott a kormány által előterjesztett Magyar Katonai Szabadságrend és a Magyar Polgári Szabadságrend létrehozásáról. (MOL XVIII-4.) 334
