Szűcs László: Dálnoki Miklós Béla kormányának (Ideiglenes Nemzeti Kormány) Minisztertanácsi jegyzőkönyvei 1944. december 23.-1945. november 15. A kötet (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 28. Budapest, 1997)
Bevezető 9 - A kormány felelőssége, hatásköre és hatóköre 27
Kétségkívül volt alapjuk ezeknek az észrevételeknek. Olyankor is elmulasztotta a kormány az Ideiglenes Nemzetgyűlés összehívását, például a földbirtokreform esetében, 5 * amikor már szinte minden előkészület megtörtént erre. Másrészt rendeleteivel olykor vitathatatlanul - esetenként szükségtelenül - mélyebben érintette az ország jogrendszerét. Ilyen volt a házassági jogról alkotott rendelet, 60 a nagykorúság korhatárát módosító rendelkezés, 61 a vadászati és a halászati jogot átalakító, államosító rendelet, 62 ilyennek minősült a magántulajdon elvének figyelmen kívül hagyásával a Hangya ügyében hozott, majd vissza is vont rendelkezés, 63 továbbá ilyenek voltak az egyes iparvállalatok vezetésére - szinte tulajdonosi jogosítványokkal felruházott - miniszteri biztosok, hatósági vezetők kirendelése ügyében tett intézkedések is. 64 Az említett rendelkezések egy részének megvolt ugyan az indoka, mégis maga a kormány is érzékelte helyzete fonákságát. Fokozta kényelmetlenségérzetét az a tény, hogy az Ideiglenes Nemzetgyűlés 1944. decemberi ülésén nem intézkedett az ország költségvetéséről, így a kormány e tekintetben bármiféle felhatalmazás nélkül volt kénytelen eljárni. Éppen az említett okoknál fogva az Ideiglenes Nemzetgyűlés 1945. évi őszi ülésszakán súlyt helyeztek egyrészt a legfontosabb intézkedések törvényerőre emelésére és a rendeletek jóváhagyására, másrészt a szükséges és pontosabban körülírt felhatalmazások beszerzésére. A kormány felhatalmazást kért, és kapott arra, „hogy az állami élet rendjének fenntartása érdekében további rendelkezésig rendelettel a jövőben is megtehessen a rendkívüli helyzetben szükséges bármely magánjogi, büntetőjogi, közigazgatási és eljárási rendelkezést és ezek körében a fennálló törvényektől eltérő szabályokat is állapíthasson meg." 65 Ugyanakkor az 1945. évben viselendő közterhekről és fedezendő kiadásokról 1945. szeptember 13-án alkotott 1945. évi X. te. kimondta, hogy az Ideiglenes Nemzetgyűlés jóváhagyja az Ideiglenes Nemzeti Kormánynak mindazokat az intézkedéseit, amelyeket az a megalakulásától az állami kiadások teljesítése és a kiadások teljesítésére szolgáló bevételek biztosítása iránt tett. Egyben felhatalmazta a kormányt, hogy az állami közigazgatás vitelével, állami üzemek fenntartásával és helyreállításával, valamint a fegyverszüneti egyezmény végrehajtásával kapcsolatban jelentkező kiadásokat továbbra is teljesíthesse, s a kiadásokat a fennálló, vagy új jogszabályok alapján befolyó bevételekből fedezhesse, illetve, hogy a bevételeket meghaladó kiadások fedezetéről hitelműveletek útján gondoskodhasson. Egyben felmentést adott a törvény a kormány számára az 1945. évi költségvetésnek a törvényhozás elé terjesztése alól azzal, hogy az év vége után három hónappal adjon tájékoztatást a Nemzetgyűlésnek a kiadásokról és a bevételekről. így 1945 szeptemberében tulajdonképpen kivédte a kormány a hatáskörét kétségbevonó bíráló megjegyzések jelentős részét, s e tekintetben megerősítette pozícióját. Az általános felhatalmazáson túl az Ideiglenes Nemzeti Kormány által alkotott egyes rendeletek kifejezetten a minisztertanács hatáskörébe utaltak bizonyos feladatokat. Ilyen volt a Tanácsköztársaság alatt és az azt követő időben baloldali magatartást tanúsított, és ezért lényeges hátrányt szenvedett személyek rehabilitálásáról szóló rendelet, 66 amely lehetőséget adott arra, hogy az illetőt esetleg állásába visszahelyezzék, nyugdíjjogosultságát, vagy kegydíját rendezzék. Az ilyen ügyekben - három éven belül benyújtott kérelem tárgyában - a szakminiszter, vagy az igazságügyminiszter előterjesztése alapján a minisztertanács volt jogosult dönteni. A közszolgálati alkalmazáshoz előírt képesítésről szóló rendelet 67 is a minisztertanácsnak adott bizonyos hatáskört, amennyiben kimondta, hogy végleges alkalmazás 29