Szűcs László: Dálnoki Miklós Béla kormányának (Ideiglenes Nemzeti Kormány) Minisztertanácsi jegyzőkönyvei 1944. december 23.-1945. november 15. A kötet (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 28. Budapest, 1997)
Bevezető 9 - A kormány felelőssége, hatásköre és hatóköre 27
esetében a képesítési kellék meglétét csak a kormány engedheti el, ha az érvényes törvények, vagy rendeletek főiskolai képesítést írtak elő. Meglehetősen tág jogot biztosított a kormány számára a közszolgálati illetmények és nyugdíjak rendezéséről szóló 2500/1945. ME sz. rendelet 68 49. §-a is, amely kimondta, hogy a szolgálat érdekében egyes személyek kinevezése tekintetében 1945. december 31. napjáig az adott rendelet rendelkezéseitől eltérően is lehetett intézkedni, az ilyen kinevezések foganatosítását azonban minden esetben a minisztertanács hozzájárulásától tette függővé. Hasonló értelmű intézkedés történt az államrendőrség álláshelyeinek betöltését illetően is, azzal, hogy a kinevezett személyek nevét és rendfokozatát tartalmazó névjegyzéket 1945. december 31-ig be kellett terjeszteni a minisztertanácshoz. 69 Ugyancsak a 2500/1945. ME rendelet adott jogot a minisztertanácsnak arra, hogy a tudományos működés terén kiváló eredményt felmutató, továbbá az államfői kitüntetéssel doktorrá avatott személyek a rendeletben meghatározott kezdő fizetési osztálynál eggyel magasabb osztályba való kinevezését engedélyezze, továbbá, hogy az egyetemi nyilvános rendes tanárok szolgálati idejét bizonyos esetekben kedvezőbben állapítsa meg. 70 A kormány, illetve a miniszterelnök hatáskörét közvetve érintette az Ideiglenes Nemzetgyűlésnek az államfői jogokról alkotott határozata, illetve a későbbi kiegészítések figyelembe vételével e tárgyban kiadott törvény. Az 1944. december 22-én elfogadott határozat szerint az V. fizetési osztálynál magasabb kategóriába tartozó tisztviselők kinevezésére - a politikai államtitkárok, továbbá a Kúria, a Közigazgatási Bíróság, valamint a Legfőbb Állami Számvevőszék elnökének kivételével, akiket a minisztertanács javaslatára az Ideiglenes Nemzetgyűlés elnöksége nevezhetett ki - a miniszterelnök kapott felhatalmazást. A miniszterelnökhöz utalt kinevezési ügyek is a minisztertanács elé kerültek, elsősorban olyan esetben, amikor a jelölt még nem esett át az igazolási eljáráson, mivel e kérdéseket, mintegy az igazoló bizottság helyett, politikai szempontból is vizsgálni kívánta a kormány. A miniszterelnök kapott felhatalmazást a fenti határozattal arra is, hogy a honvédelmi miniszter előterjesztése alapján kinevezze a honvédség tisztjeit, kivéve a tábornoki kar tagjait, akiket a miniszterelnök, a honvédvezérkar főnöke, a honvédelmi miniszter és a Honvédelmi Minisztérium politikai államtitkárának előterjesztése alapján ugyancsak az Ideiglenes Nemzetgyűlés elnöksége nevezhetett ki. 71 Az államfői jogkör újabb szabályozásával kapcsolatban létrehozott háromtagú testület, a Nemzeti Főtanács egyik tagja a miniszterelnök lett. Ezzel a kormány elnöke és rajta keresztül a kormány - újabb kérdésben kapott jogosítványokat. Az Ideiglenes Nemzetgyűlés Politikai Bizottsága és a kormány által kiadott rendelet 72 a Nemzeti Főtanács hatáskörébe utalta az elítéltek kegyelemben részesítésével; a kormány vagy a miniszterelnök, illetve az Ideiglenes Nemzetgyűlés kizárólagos hatáskörébe nem tartozó közhivatali és más tisztségek betöltésével; a kormány tagjainak kinevezésével és felmentésével; a házassági akadályok alóli felmentéssel és a honvédség kötelékébe tartozó személyeknek az állampolgárságból való elbocsátásával kapcsolatos ügyeket. Rövidesen szükségessé vált ennek kiegészítése, 73 s a Nemzeti Főtanács hatáskörébe került a házasságon kívül született gyermek kegyelemből való törvényesítésének, továbbá a nyugellátás kegyelmi úton való engedélyezésének a hatásköre. Végül az Ideiglenes Nemzetgyűlés szeptemberi ülésszakán újabb hatásköröket ruhá30
