Szűcs László: Dálnoki Miklós Béla kormányának (Ideiglenes Nemzeti Kormány) Minisztertanácsi jegyzőkönyvei 1944. december 23.-1945. november 15. A kötet (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 28. Budapest, 1997)

Bevezető 9 - Az Ideiglenes Nemzeti Kormány megalakulása 23

ezekben a helyi szervezetekben, ami egyben a balszárnyuk megerősödését is eredményezte. Az egyes nemzeti bizottságok nagy jelentőségű kérdésekben sokszor előbb intézkedtek mint a kormány - már azért is, mert helyenként korábban alakultak, de mert az élet kikényszerítette a gyors intézkedést -, másrészt egyes esetekben olyan kérdésekben is döntéseket hoztak, amelyek a kormány hatáskörébe tartoztak. Főleg az utóbbi jelenség miatt, de a nemzeti bizottságok általánosan baloldali Összetétele és magatartása miatt is a kormány, illetve a koalíció konzervatívabb irányultságú része bizalmatlansággal tekintett a működésükre. Különösen fennállt ez a bizalmatlanság, mégpedig kölcsönösen, a kormány és a Budapesti Nemzeti Bizottság között. A lényegesen baloldalibb összetételű Budapesti Nemzeti Bizottság 1945 januárjában és februárjában, amikor alig volt még kapcsolata Debrecennel, ténylegesen betöltötte a kormány szerepét az ország valóságos politikai, gazdasági, kulturális központjában. így elsősorban részéről történt több olyan intézkedés (lakbér-rendelet, a Fővárosi Közmunkák Tanácsának újjáalakítása, az Országos Szövetkezeti Tanács, az Országos Művészeti Tanács létrehozása), amelyeket a kormány utólag korrigált, másrészt a Budapesti Nemzeti Bizottság is bírált jónéhány kormányintézkedést (az igazolási rendeletet, az Országos Gazdasági Bizottság összetételét). Különösen kiéleződött a két testület viszonya a kormány Budapestre költözésekor. Kortárs visszaemlékező szerint, amikor a polgármester bejelentette a Budapesti Nemzeti Bizottság plenáris ülésén az eseményt, s javasolta, hogy vele együtt a Nemzeti Bizottság is köszöntse a kormányt, elfogadták ugyan a javaslatot, de azzal a megjegyzéssel, hogy csak hivatalos (protokolláris) fogadás legyen „tetszésnyilvánítás" nélkül.

45 Nem csoda, hogy a kormány- a hagyományos helyi szervek helyreállításával párhuzamosan - a nemzeti bizottságok hatalmi, közigazgatási hatáskörének felszámolására törekedett, és csupán politikai tanácskozó társadalmi szerepre korlátozta tevékenységüket.

46 A nemzeti bizottságok pozícióinak megrendülésével ellentétes irányba mutatott ugyan 1945 októberében az Országos Nemzeti Bizottság létrehozása, ami a Magyar Nemzeti Függetlenségi Frontban résztvevő pártok és egyben a helyi nemzeti bizottságok közös központi szervezete lehetett volna, a pártok erős partikuláris érdekei azonban nem tették lehetővé ennek megerősödését. Az 1945 után létrejött új hatalom és egy alulról építkező demokrácia bázisai így rövidesen az elsorvadás állapotába jutottak. Az Ideiglenes Nemzeti Kormány megalakulása A hatalmi és pártviszonyok határozták meg a Moszkvában még el nem döntött tárcák sorsát és a kormány összetételét is. Államfő, vagy más alkotmányos tényező nemlétében az egyes pártoknak, a pártok versengésének e tekintetben fokozott jelentősége volt. Annak következtében viszont, hogy az egyes pártok központi vezetőségei 1944 decemberében még újjáalakulóban voltak, sőt a számításba jövő személyek pártállása is változóban volt, ez a helyzet a legcéltudatosabb s legaktívabb politikai pártnak, a Kommunista Pártnak kedvezett. Különösen a belügyminiszteri tárca megszerzéséért indult éles versengés a pártok között: a szociáldemokraták szerették volna visszavenni pártjukba az időközben a Kommunista Párthoz csatlakozott Keresztes 23