Szűcs László: Dálnoki Miklós Béla kormányának (Ideiglenes Nemzeti Kormány) Minisztertanácsi jegyzőkönyvei 1944. december 23.-1945. november 15. A kötet (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 28. Budapest, 1997)
Bevezető 9 - Az Ideiglenes Nemzeti Kormány megalakulása 23
Mihályt 47 abban a reményben, hogy őt sikerrel jelölhetik belügyminiszternek. A Kisgazdapárt is szerette volna megszerezni a belügyet, de ismételten felmerült az is, hogy Faragho Gáborra bízzák ezt a posztot, már csak azért is, nehogy a Kommunista Párt szerezze meg magának. Éppen ezért beszélte rá Gerő Ernő - a Kommunista Párttal szimpatizáló, sőt állítólag a pártba való felvételét is kérő - parasztpárti Erdei Ferencet 48 a tárca elvállalására. Annak ellenére, hogy Moszkvában már megállapodtak a földművelésügyi tárcáról, a Kisgazdapárt mégis bejelentette igényét erre. A meglehetősen szűk választékból jórészt személyi ismeretségek, ajánlások alapján hozták javaslatba a Kisgazdapárt részéről Gyöngyösi Jánost a külügyi, Vásáry Istvánt a pénzügyi, a Szociáldemokrata Párt részéről pedig Takács Ferencet az iparügyi és Valentiny Ágostont az igazságügyi minisztérium vezetésére. 49 Az előkészített kormánylistán így négy volt horthysta és két - nem kifejezetten baloldalinak minősített - kisgazdapárti politikus szerepelt az öt baloldalinak számító (2 kommunista, 2 szociáldemokrata és 1 parasztpárti) miniszter jelölttel szemben. Az utolsó pillanatban merült fel, hogy - megváltoztatva a Moszkvában kötött megállapodást - a két tábor egyensúlyának a kialakítása érdekében még egy minisztériumot hozzanak létre, a Népjóléti Minisztériumot, s ennek vezetését a pártonkívüliként felléptetett - valójában azonban kommunista párttag - Molnár Erikre bízzák. 50 Az így teljessé váló kormánylista birtokában az Ideiglenes Nemzetgyűlés alakuló ülésének utolsó napirendi pontjaként Balogh István olvasta fel az Ideiglenes Nemzetgyűlés politikai programjának minősíthető Szózatot, amely első és legfontosabb feladatként a felelős magyar kormány életrehívását jelölte meg. A következő napon került sor „az ideiglenes kormány megalakítása céljából kiküldendő Politikai Bizottság" megválasztására. Az Ideiglenes Nemzetgyűlés teljes ülésének felfüggesztése után visszavonult Politikai Bizottságot Balogh István, mint előadó tájékoztatta a Moszkvában, majd Debrecenben folyt előkészítő munkálatokról és a kormány összetételét illetően kialakított javaslatról. Ennek elfogadása után az Ideiglenes Nemzetgyűlés teljes ülésének folytatásakor Balogh István előterjesztette azt az egyhangú javaslatot, hogy a kormány megalakításával dalnoki Miklós Bélát bízza meg az Ideiglenes Nemzetgyűlés. Ennek elfogadása után Miklós Béla tette meg javaslatát a kormány tagjaira, amit az Ideiglenes Nemzetgyűlés szintén elfogadott. Az elnök így határozatilag kimondta, hogy a Nemzetgyűlés egyhangúlag megválasztotta: „miniszterelnökké: vitéz dalnoki Miklós Béla (pk), belügyminiszterré: dr. Erdei Ferenc (pp), pénzügyminiszterré: dr. Vásáry István (kg), külügyminiszterré: dr. Gyöngyösi János (kg), kultuszminiszterré: gróf Teleki Géza (pk), honvédelmi miniszterré: Vörös János (pk), földművelésügyi miniszterré: Nagy Imre (kp), kereskedelemügyi miniszterré: Gábor József (kp), igazságügyminiszterré: dr. Valentiny Ágoston (szd), iparügyi miniszterré: Takács Ferenc (szd), közellátásügyi miniszterré: Faragho Gábor (pk), népjóléti miniszterré: Molnár Erik (pk)" ideiglenes nemzetgyűlési képviselőket. 24
