Szűcs László: Dálnoki Miklós Béla kormányának (Ideiglenes Nemzeti Kormány) Minisztertanácsi jegyzőkönyvei 1944. december 23.-1945. november 15. A kötet (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 28. Budapest, 1997)

Bevezető 9 - A közhatalom új tényezői 17

rikai képviselők intézik a SZEB által megállapított rendezés szerint és az általa kitűzött határidőkön belül, különleges esetekben pedig a SZEB elnökével való előzetes egybehangolás útján." Egyéb pontjaiban - mint külön is aláhúzta a levél - továbbra is érvényben maradtak az 1945. január 20-án aláírt egyezményben a Szövetséges Ellenőrző Bizottságra vonatkozóan megfogalmazott rendelkezések.

34 A problémákat pozitív fogalmazásban közelítő javaslat mindenesetre élesen rávilágít arra, hogy a szövetséges képviselők együttműködésének milyen alapvető feltételei hiányoztak az ezt megelőző időben. Az új munkarend ellenére is több tekintetben tovább élt azonban a korábban kialakult gyakorlat. Erre utalnak a diplomáciai kapcsolat felvétele, a szovjet-magyar gazdasági egyezmény megkötése, a magyar honvédség létszámának csökkentése, a választások körüli, az összehangoltság hiányára utaló megnyilatkozások.

35 Ez a helyzet mindenesetre bizonyos mozgásteret, taktikázási lehetőséget engedett a magyar kormánynak. A fegyverszüneti egyezmény csak a három nagyhatalmat említette, mint amelyek képviselőiből a Szövetséges Ellenőrző Bizottságot létrehozták. Az Ellenőrző Bizottság szervezetéről készített ismertetés azonban említést tett már a cseh és jugoszláv delegáltakról is, mint akik szintén az Ellenőrző Bizottság elnökének vezetése alatt fognak dolgozni. Ezek a küldöttek azonban nem lettek tagjai az Ellenőrző Bizottságnak, bár - főleg csehszlovák részről - volt erre irányuló törekvés, csupán a jóvátételi kérdésekben képviselték országaikat. A Vörös Hadseregen és a Szövetséges Ellenőrző Bizottságon túl más eszközöket is igénybe vett a szovjet politika magyarországi jelenlétének állandósítása, az itteni gazdasági, társadalmi folyamatok befolyásolása érdekében. Ilyen volt elsősorban a szovjet-magyar hosszútávú gazdasági megállapodás, ami az első alkalmat adta mind az egyes politikai pártok, mind a nyugati hatalmak részére a szovjet politika túlsúlya elleni nyílt tiltakozásra. A közhatalom új tényezői A demokratikus pártoknak, elsősorban a Független Kisgazdapártnak, a Szociáldemokrata Pártnak, a Magyar Kommunista Pártnak, majd a Nemzeti Parasztpártnak a háború alatt kialakult kapcsolatai érlelték meg azt az összefogást, amely 1944. december 2-3-án a Magyar Nemzeti Függetlenségi Front megalakulásához vezetett, belpolitikai alapot teremtve a politikai újjászerveződéshez. Az Ideiglenes Nemzetgyűlés Előkészítő Bizottsága, amely a pártok akkor éppen elérhető vezetőiből alakult meg Debrecenben, és a Függetlenségi Front helyi szerveinek minősülő nemzeti bizottságok tették lehetővé, hogy néhány nap alatt mintegy negyven községben és városban, az ország területének közel egyharmadán megválasszák az Ideiglenes Nemzetgyűlést alkotó több mint kétszáz küldöttet. A törvényhozó testületnek 1944. december 21-ére történt összehívása az új közhatalom megteremtése érdekében tett legjelentősebb lépés volt. Jelentőségét nem csökkenti az, hogy rövid előkészítés után néhány nap alatt központi és helyi népi szervek jelölése alapján, népgyűléseken közfelkiáltással választották meg a küldötteket. Igazi népképviseleti, legitim jellegét nem vonhatja kétségbe az sem, hogy a Kommunista 17