Szűcs László: Dálnoki Miklós Béla kormányának (Ideiglenes Nemzeti Kormány) Minisztertanácsi jegyzőkönyvei 1944. december 23.-1945. november 15. A kötet (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 28. Budapest, 1997)
A minisztertanácsi ülések jegyzőkönyvei 81 - 7. 1945. február 1 152
7. 1945. február 1. verszünetet Vorosilov, a Szovjetunió marsallja írta alá, ami szovjet politikai körök megítélése szerint különös megbecsülést jelent Magyarországnak. A fegyverszüneti feltételek a t. minisztertanács tagjai előtt ismeretesek. Ezek a feltételek ugyanazon keretek között mozognak, sőt megfogalmazásukban is többször teljesen azonosak a finn, román, vagy bulgár fegyverszüneti feltételekkel, kivéve, hogy az utóbbinál a kártérítési összeg csak később nyer megállapítást, nyilvánvalóan azért, mert Bulgária a Szovjetunió ellen nem folytatott hadműveleteket. A mi feltételeinket az ország siralmas helyzete teszi súlyossá és nem kis mértékben az a vagyoni romlás, amely a fegyverszüneti tárgyalások megkezdése óta is hazánk, sőt Budapest területén tovább is folytatódott és még mindig tartó német hadműveletek és a németbérenc magyarok hazaáruló és lelkiismeretlen ténykedése következtében egyre növekszik. Szovjet politikai körök, mint ennek Molotov úr is kifejezést adott, tudatában vannak annak, hogy súlyos és nehéz feladat a jelenlegi helyzetben a feltételek teljesítése és az ország egyidejű újjáépítése. De Molotov rámutatott arra a rendkívüli erőfeszítésre, amelyet a háború alatt és különösen a háború által elpusztított területeken a Szovjetunió népe kifejtett és ma is kifejteni kénytelen. A nagy feladathoz és munkához erőt és kitartást kívánt a magyar kormánynak és a magyar népnek. Ezek után a tisztelt minisztertanáccsal ismertetek néhány olyan értékes és érdekes információt, amelyekre már beszámolóm bevezetésében hivatkoztam. Quaroni olasz nagykövet közlése szerint a volt „csatlós" államok közül, ahogy mondotta, szovjet részről Bulgáriát ítélik meg legkedvezőbben. Azért, mert az ún. politikai tisztogatást gyorsan és erélyesen hajtotta végre és amellett hozzáfogott egy radikális földreform keresztülviteléhez. Véleménye szerint Moszkvában legkedvezőtlenebb Románia helyzete. A szovjet politikai körök azzal vádolják Romániát, hogy a fegyverszüneti feltételek végrehajtását szabotálja és nem számol le a Romániában levő fasiszta elemekkel. Maniu pl., amely [sic!] a kormánykoalícióban nem vesz részt, úgy tekintik, mint a vasgárdista és egyéb fasiszta elemek fedőszervét és túlzó nacionalista kilengéseiket a magyar kisebbséggel szemben nemcsak elítélik, de meg is akadályozzák. Az olasz nagykövet véleménye szerint ha Magyarország, részint a politikai tisztogatás erélyes és gyors keresztülvitelével, másrészt a földreform megfelelően demokratikus és sürgős végrehajtásával megnyeri a szovjet bizalmát és politikai rokonszenvét, úgy a Romániával szemben mutatkozó bizalmatlanságot és politikai ellenszenvét figyelembe véve az erdélyi határ kérdésében komoly kilátása van pozitív eredményekre a béketárgyalásokon, amelyeken legalábbis a kelet- és közép-európai kérdésekre vonatkozólag nyilvánvalóan a Szovjetunióé lesz a döntő szó. Az olasz nagykövet szerint a Szovjetunió két tényező politikai hatásával szemben bizalmatlan. Az egyik a nagybirtok, a másik a nagytőke. Ezért látja mindenütt az erőteljes földreformban és a nagytőke politikai hatalmának, illetőleg befolyásának megszüntetésében, illetőleg korlátozásában a demokrácia biztosítékát. Egyébként az államok államformája és politikai rendszere közelebbről nem érdekli. Megállapítható ez - mondotta - pl. abból a tényből is, hogy a román király 30 pozícióját szovjet politikai körök igen szilárdnak tekintik. Érdekes és figyelemre méltó az, amit az olasz nagykövettől Itália helyzetéről hallot30 /. Mihály (Hokenzollern) román királynak (1921—) 1944-ben jelentős szerepe volt Románia átállásában. 1947. december 30-án kénytelen volt elhagyni az országot. 160
