Szűcs László: Dálnoki Miklós Béla kormányának (Ideiglenes Nemzeti Kormány) Minisztertanácsi jegyzőkönyvei 1944. december 23.-1945. november 15. A kötet (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 28. Budapest, 1997)
A minisztertanácsi ülések jegyzőkönyvei 81 - 7. 1945. február 1 152
7. 1945. február 1. tarn. Az angolszász felszabadítás sok tekintetben kiábrándulást hozott. A közrend szempontjából a helyzet ma már kifogástalan, de az élelmezési helyzet még ma, másfél évi megszállás után is, valósággal kétségbeejtő. Rómában éhínség pusztít és egész Róma közellátása annak a 200 ezer munkanélkülinek a teljesítményén alapszik, akik napidíj ellenében naponta kivonulnak Rómából 10-20 km-re a vidékre és hátukon batyukban hozzák be az élelmiszert a városba. A kenyéradag napi 200 gramm. De ezenkívül egyéb ennivaló alig akad. A kenyér só nélkül készül. Minthogy Rómában a szállítás lehetetlensége miatt nagy a sóhiány, 1 kg só Rómában a feketepiacon 500 líra, ugyanakkor Szicíliában fél líra. A villanyvilágítás adagolva van és családonként heti 3 óra. Az iparvállalatok le vannak rombolva, vagy legalábbis üzemen kívül állanak. Egyedül a cementipar működik, ez azonban kizárólag a szövetséges hadsereg részére dolgozik. A föld megművelése is nehezen halad, mert nincsenek igavonó állatok. A politikai tisztogatás erős tempóban indult meg. Ezt 2 oldalról is végrehajtják. Az angolszászok a fasiszta kistisztviselőket kidobálják a közigazgatásból, ellenben meghagyják a fasiszta vagy antidemokratikus vezetőket. Amikor azután az angolszász katonai közigazgatást felváltja az olasz közigazgatás, az a nagyokat takarítja ki. Az iparvállalatok üzemszünetelése miatt nagyfokú a munkanélküliség és a temérdek közmunkát nem lehet elkezdeni a szállítási nehézségek következtében fennálló anyaghiány miatt. Mindazok a remények, amelyeket az olasz nép az angolszász szövetségesek, különösen pedig az Unra 31 pénzügyi támogatásához fűzött, kudarcot vallottak. Az angolszászok ugyanakkor sokszor ígértek ilyen támogatást, de másfél év alatt egyetlen lírát sem adtak. Nagy tömegben nyomják a szövetségesek a hadilírát, de hogy milyen mértékben hozták forgalomba, arról az olasz kormánynak egész január közepéig fogalma sem volt. Moszkvai tartózkodásunk alatt kapott értesítést az olasz nagykövet arról, hogy közölték a kibocsátott hadilíra összegét, mely januárig 35 milliárdra rúgott. Az egyedüli könnyítés legújabban az, hogy a hadsereg által forgalomba hozott hadilíráért élelmiszert vásárolhatnak Amerikában. Az Amerikában levő olaszok sok élelmiszert gyűjtöttek össze az éhező olasz lakosság megsegítésére, ez azonban még a mai napig sem volt Olaszországba szállítható. Finnország helyzetére vonatkozólag De Lux úrtól, az Associated Press tudósítójától kaptam felvilágosításokat, aki moszkvai tartózkodásunk alatt Helsinkibe látogatott. Finnország ugyancsak válságos helyzetben van. Az ipari üzemek nem működnek, az üzletek is ki vannak fosztva. Különösen nagy pusztítást végzett a visszavonuló német hadsereg Közép- és Észak-Finnországban. A nyugati szövetségesek részéről eddig támogatást nem kaptak. A szovjet adott bizonyos mennyiségű gyógyszert a nagy gyógyszerhiány leküzdésére. A Molotov úr által adott villásreggelin módomban volt beszélni Simicf n jugoszláv követtel, aki részvétét fejezte ki Budapest sorsa felett, amely nagyban hasonlít a Belg31 UNRA, helyesebben UNRRA = United Nations Relief and Rehabilitation Administration, az Egyesült Nemzetek Segélyezési és Újjáépítési Hivatala. 1943. október 9-én hozták létre a második világháborúban tönkrement országok lakosságának segélyezésére. " SitniS, Stanoje (1893-1970) jugoszláv politikus, 1915-től a Yugoslav Herald társszerkesztőjeként dolgozott. 1914-ben külügyi szolgálatba lépett. 1936-tól a párizsi követségen volt tanácsos. 1942-1945-ben moszkvai, 1945-1946-ban washingtoni követ, majd még 1946-ban külügyminiszter lett. 1946-1947-ben a jugoszláv delegáció vezetője az Egyesült Nemzeteknél, majd 1948-tól 1953-ig ismét külügyminiszter volt. 161