Szűcs László: Dálnoki Miklós Béla kormányának (Ideiglenes Nemzeti Kormány) Minisztertanácsi jegyzőkönyvei 1944. december 23.-1945. november 15. A kötet (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 28. Budapest, 1997)
Bevezető 9 - A magyar válság és szovjet megoldása 9
Bevezető A magyar válság - és szovjet megoldása 1 Az Ideiglenes Nemzeti Kormány létrejöttét az ország egyik legmélyebb és leghosszabban elhúzódó kormányzati, alkotmányos és erkölcsi válsága előzte meg. A válság az 1944. március 19-i megszállással kezdődött, amikor a kormányzó, a kormányzat, az ország nem mert és nem is akart szembefordulni a hitleri Németországgal, elszalasztottá az áldozatokat követelő, ám bátor és méltóságteljes átállás alkalmát. A következő hónapokban a nemzet legjobb erői ellen folytatott hajsza, a deportálásokhoz nyújtott asszisztencia folytán elmélyült válság teljessé vált annak következtében, hogy teljesen reménytelen helyzetében a kormányzó elküldte ugyan képviselőit Moszkvába a fegyverszüneti egyezmény megkötése céljából, de következetlensége, eltökéltségének hiánya folytán az átállás nem sikerült október 15-én. A késve és ellentmondásosan kiadott átállási parancsnak a magyar csapatok csak vontatottan, túlnyomórészt azonban nem engedelmeskedtek. Annál gyorsabban cselekedtek a németek: Horthytól 2 kikényszerítették az államfői hatalom átadását, Szálasi 3 kinevezését s azt, hogy magát német oltalom alá helyezze. A kormányzó akadályoztatása esetére helyetteséül még korábban kijelölt dalnoki Veress Lajos 4 a németek fogságába került, Vörös János 5 , a vezérkar főnöke pedig bujkálni kényszerült. Szálasi azonnal leváltotta a bizonytalankodó katonai vezetőket, s számára megbízható parancsnokokat helyezett a csapatok élére. A legitim magyar államhatalomnak és kormányzatnak csak a forgácsai maradtak. Ilyen volt a semleges országokba akkreditált és az 1944. március 19-e utáni kormány elismerését megtagadó diplomatákból alakult Magyar Követi Bizottság, amely azonban inkább csak szimbolizálta a németekkel szembeni magyar ellenállást. Igazi jelentőségük a kormányzó utolsó államfői szándékát reprezentáló és szovjet oldalra került tényezőknek lett. Ilyennek minősült dalnoki Miklós Béla 6 vezérezredesnek, az 1. magyar hadsereg parancsnokának és törzskara egy részének átállása, akit később, felhívására többezer katona is követett, valamint Horthy Moszkvába küldött fegyverszüneti delegációja, amely még október 11-én, külön felhatalmazása alapján alá is írta az előzetes fegyverszüneti egyezményt. Ezekre építve próbálta elérni a Szovjetunió az általa kívánt célt: Magyarországnak a háborúból való mielőbbi kikapcsolását, ami jelentős hadműveleti, stratégiai előnyökhöz jutást ígért számára. Ezért egyrészt Miklós Béla által újabb és újabb átállási felszólítást intéztettek a németek oldalán tovább harcoló magyar egységekhez, másrészt már október 18-20-án felvetették a Szálasi-kormány ellensúlyozásának céljából egy új magyar kormány létrehozásának a gondolatát, amely egyben lehetőséget adhatott a már aláírt előzetes fegyverszüneti egyezmény érvénybeléptetéséhez. Bizonyos fokig helyt adva a Horthy felhatalmazásával rendelkező fegyverszüneti delegáció azon igényének, hogy a továbbiakban a legitim magyar állami jogfolytonosság letéteményesének tekintsék, felszólították, hogy készítse el a 9
