Mályusz Elemér: Zsigmondkori oklevéltár V. (1415–1416) (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 27. Budapest, 1997)

Hum de Domanhyda et Pauli de predicta Fudy, videlicet in vico simplicis ordinis a plaga meridionali iuxta ecclesiam Sancti Nicolai in eadem fundata existentis menve, amely hitbér és jegyajándék fejében Fudy-i György özvegyénél: Ilonánál van zálogban és in se viginti octo extensiones térre regalis mensure foglal magában, itt a birtokrészt a felek tantum in locis sessionalibus maguk között kettéosztották oly módon, hogy recta medietas predictarum viginti octo extensionum térre, videlicet quatuordecim a plaga orientali, videlicet a parte portionis possessionarie prefati Pauli de Fudi adiacens a Nywegh-ieknek, item altera earundem viginti octo extensionum térre recta medietas, similiter quatuordecim a plaga occidentali scilicet a parte portionis possessionarie prefatorum nobilium de Domanhyda existens Fudy-nak jutott, quendam vicum versus possessionem Chazlo tendentem edificiis destitutum pedig, mivel az a többi testvért is illeti, akik jelenléte nélkül nem osztható meg, ennek megejtéséig közös használatban és birtokban hagyták. Hártyán, függőpecsétje hiányzik. DL 10470. (NRA 689-2.) - (M.) 1918 Máj. 22. (in Elene) A jászói konvent előtt Ablonch-i Jakab fia: Bálint - uterinus testvére: Péter, Demeter fia: Lukács meg Albert fiai: Simon, János és Ágoston nevében is - eltiltja az Ablonch-i nemeseket: Demeter fiait: Bálintot és Lukácsot. Halogh (dictos) Györgyöt és Balázst, e György fiát: Lőrincet, Péter fiait: Istvánt és Mihályt és a másik Mihályt attól, hogy Ablonch birtokot elfoglalják és egymás között felosszák. Tart. átírva Zs. 1425. márc. 3-i és Garai Miklós nádor 1429. márc. 3-i okl.-ben. DL 11616 (NRA 1549-53) és DL 12034 (NRA 1550-21). 1919 Máj. 24. (2. die sab. a. ascens.) A szepesi káptalan Zs.-hoz. Parancsára kiküldötte: Tholchek-i Péter karbeli klerikus és Lengén Mihály királyi ember visszaiktatták a néhai Stepkfalua-i Jakab comes leányát, Sowar-i Soos Simon mester feleségét: Margitot Kolchwa és Dolyna birtokokba és tartozékaikba, figyelmen kívül hagyva Leucha/Leutcha-i parvus János özvegyének: Orsolyának, leányának: Katalinnak, Jeronimus-nak és másoknak az ellentmondását. Egyúttal felszólították az utóbbiakat arra, hogy a pert - ha kívánják - folytathatják majd post felicem vestre maiestatis in regnum Hungarie reditum ab illis terminis et processibus, in quibus tempore transitus ipsius magistri Symonis Soos ad exercitum vestrum vertebatur recontinuando. Papíron, zárlatán pecsét darabjaival. DL 60600. (Máriássy cs. lt., Idegen családok.) 1920 Máj. 24. (6. die 26. diei Georgii) A somogyi konvent Zs.-hoz. Peren-i Péter országbíró ítéletlevele értelmében a Bathyan-i György fia: Albert részére kirendelt kiküldötte és Prosa-i András mester, a királyi kúria jegyzője, királyi ember - László bán fia: Imre (magn.) jelenlétében - Albert útmutatása szerint úgy jelölték ki Bocharzegh föld határait, quod primo incepissent in quodam lacu Nagymadaruize vocato; abinde ad partem meridionalem in quodam alio lacu vulgo eer dicto sub una arbore thwlfa signum metale fecissent; deinde ad eundem transeundo penes quandam viam herbosam ad possessionem Korpad ducentem sub uno dumo signum metale fecissent; abindeque via in predicta a parte occidentali declinando penes dictam viam sub una arbore ilicis signum metale fecissent; dehinc plagam ad predictam tendendo penes viam de villa Zabas ad opidum Lábad ducentem signum metale fecissent; demumque