Mályusz Elemér: Zsigmondkori oklevéltár V. (1415–1416) (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 27. Budapest, 1997)

ad dictam plagam proficiscendo sub una arbore ilicis signum metale fecissent; dein­deque in quadam via herbosa gradiendo sub arbore nyárfa signum metale fecissent; dehinc cadetur ad quandam viam ad possessionem Henez ducentem, in qua per bo­num spatium eundo sub uno dumo quercus iuxta metas possessionis Kuthen signum metale fecissent; de novo ad plagam aquilonalem pergendo et sub quodam berch per longum spatium eundo penes quendam lacum signum metale fecissent. Miután pedig Albert a határjelek egyikénél mezítláb, övét megoldva, földet feje fölé emelve et gene­raliter dicendo, prout moris est iurare super terram, megesküdött arra, hogy a vitatott, Imre által recaptivata et ostensa föld az ő útmutatásával kijelölt határok között örök­lött jogon őt és testvérét: Lászlót illeti meg, örökjoggal beiktatta abba Albertet és Lászlót. Vízfoltos hártyán, függőpecsételés nyomával. DL 100403. (Batthyány cs. lt., Acta antiqua, Mocsárszeg 3-3-85.) 1921 Máj. 25. (in Zechen, in Urbani) Peren-i Péter országbíró előtt Gyarmath-i Balázs fia: Miklós mester és Balázs leánya: Margit lemondanak minden követelésükről Wyson­tha/Vysontha-i János fia: István mesterrel szemben, egyrészt azokról a részekről, amelyek nagyanyjuk, Margit, Vysontha-i Imre fia: János felesége hitbére és jegyaján­déka, valamint anyjuk: Katalin leánynegyede címén annak összes birtokából az or­szág szokása szerint járnak nekik, másrészt az anyjukról rájuk maradt és István mes­ter apjánál elhelyezett, majd általa elköltött értéktárgyakról: ciphys argenteis, balteis, anuüs, vestibus muliebris, lapidibus pretiosis et gemmis. Ennek fejében 900 új forin­tot kapnak tőle absque nona et decima partibus három egyenlő részletben: Keresztelő Szt. János születése nyolcadik napján (júl. 1.), Szt. Márton nyolcadik napján (nov. 18.) és vízkereszt nyolcadik napján (1417. jan. 13.), mindig Zelew-i János mester or­szágbírói ítélőmester jelenlétében. Amennyiben Vysontha-i más rokonainak, neveze­tesen nővérei fiainak per folytán részeket engedne át birtokaiból, akkor az ilyen sub nomine iuris feminei elnyert részekbe őket is per nélkül bebocsátja, tekintet nélkül a most kikötött pénzösszegre. Ha ezt nem tenné, és ők per útján szereznék meg e ré­szeket, akkor premissa solutio pro nichilo haberetur, Vysontha-i és örökösei pedig kötelesek megtéríteni a perből eredő költségeket. Papíron, hátlapján pecsét töredékével. DL 39121. (Causarum regalium directoratus, ismeretlen álla­gok.)-(M.) 1922 Máj. 25. (f. II. a. ascens.) A nyitrai káptalan előtt [ ]-i András fiának: Miklósnak özvegye: Borbála meg fiai: Mihály és Miklós Zakal-i Tamás Lukács, János és Bertalan nevű fiainak náluk in decem et octo marcis denariorum parvi numeri - marcam quamlibet decem pensis computando - zálogban lévő Nyitra megyei Alsozak[al] bir­tokon lévő részét a fenti összegben szavatosság mellett, amíg a Zakal-iak vissza nem váltják, továbbadják zálogba Thesen-i Istvánnak, feleségének: Zsuzsannának, vala­mint Péter, Tamás, János, Dorottya és Borbála nevű gyermekeinek. Ha a birtokrészt ezek számára nem tudnák biztosítani, helyette a Nyitra megyei Chongrad birtokon lévő részükbe engedik be őket. Az elzálogosításhoz Miklós fiai: Bertalan és Lukács hozzájárulnak. Papíron, hátlapján pecsét nyomával. DL 95193. (Nyáry cs.) - (M.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom