Mályusz Elemér: Zsigmondkori oklevéltár V. (1415–1416) (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 27. Budapest, 1997)

Gweltl nem is tagadta a vádat, s az a bíró és mások előtt is ismert, tanúra tehát semmi szükség. Ha az ügy nach des priefs sag nem lenne egyértelmű, so wer pilleichen als in andern Steten Recht vnd gewondleichen ist, das er sich mit seynem Ayd dauon nem. Sérelmezi továbbá, hogy hat mir ewr mitpurger: Hupphlianus, mein schuldiger aus meins herren Gráf Peters verpot vnd herschaft getriben drey vnd dreyssig ochsen, des ich gut prief und vrchund hab, s végül azt, hogy wil man mich vmb die behabung in ewr Statpuch nicht schreyben, amit szolgája Szt. Egyed napját megelőző szerdán (1415. aug. 28.) behabt hat nach Hannsen dem Werthaym auf des Huphlianus gut. Papíron, zárlatán gyűrűspecsét nyomával. MTA Kt. Oklevélgyűjt. 286. (DF 243930.) 1 A név harmadik betűje (e) fölött kisméretű e. 1628 Márc. 1. (Bude, in Esto michi) Zs. előtt Zantho-i Lachk Jakab királynéi ajtónállómester (magn.) a zálogösszeg ellenében visszaadja a Parlagh-i László fia: Mihály által neki pro quinquaginta florenis nove nostre monete elzálogosított birtokrészeket, amelyek annak halálával nővérére: Katalinra szállottak. Papíron, hátlapján pecsét nyomával. DL 10438. (NRA 1547-29.) -(M.) 1629 Márc. 1. (Bude, 49. die oct. epiph.) Peren-i Péter országbíró a Bathyan-i György fiai: Albert és László, más részről Gordwa-i Fanch László volt bán fiai: Bertalan, Imre és László között a Somogy megyei Mocharzegh föld miatt folyó perben hozott ítélete. Az oklevél bevezető része Zs. 1415. ápr. 25-i intézkedésének tartalmát ismétli (551). Ekkor a Bathyan-iak (proc. Beled-i Péter) - in ipsorum domini nostri regis ac domini archiepiscopi veniendo presentiam - a konvent jelentésével és Zs. bírságlevelével igazolták, hogy Gordwa-i Imre a múlt évi Pál fordulása napján (1415. jan. 25.) (a földet) saját jogán visszakövetelte, az ellentmondó [Chapy-i Andrást, feleségét:] Katalint, valamint Bathyan-i Albertet és Lászlót gyertyaszentelő nyolcadára [a nádor] elé megidéztette, maga azonban a tárgyaláson nem jelent meg, amiért mint felperest bírságban elmarasztalták, ítéletet kértek. Gordwa-i Bertalan - testvérei nevében is - válaszában előadta, hogy a Somogy megyei, lakói által elhagyott és puszta Mocharzegh földet vagy prédiumot Imre a saját jogán törvényesen háromszor követelte vissza, aminek két alkalommal Chapy-i András, Katalin, László és Albert, harmadszor pedig [László] ellentmondott, amiért őket kétszer a nádor elé, Lászlót pedig harmadízben a király elé megidéztette feleletadás végett, s mert távol maradtak, mindannyiszor megbírságoltatta őket, majd királyi ítéletlevéllel és a somogyi konvent jelentésével bizonyította, hogy a föld vagy prédium birtokába Imrét a konvent a tiltakozók ellenére beiktatta, ugyanő előadta még, hogy bár Mocharzegh földnek vagy prédiumnak a három tárgyalás után törvényesen történt megszerzése és negyedízben történt visszafoglalása után is a Bathyan-iak a magukénak állítják, azonban Imre nem ebbe a földbe, hanem annak maradék, mindhárom visszakövetelés alkalmával visszafoglalatlanul maradt, mások kezén lévő részébe akarta magát beiktattatni, ők ellenben az Imre által törvényesen megnyert földből egy részt a maguk részére hatalmasul elfoglalva felszántattak és bevettettek. - Az oklevelek bemutatása után a király további vizsgálatot talált szükségesnek, s ezért utasította a somogyi konventet, hogy Keresztelő Szt. János születésének 15. napján a felek határkijelölése alapján állapítsa meg, vajon Gordwa-i abba a