Mályusz Elemér: Zsigmondkori oklevéltár V. (1415–1416) (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 27. Budapest, 1997)
lemen, Antal és Gergely (proc. Rathk-i István diák) eltiltják Bucha-i Benedeket attól, hogy az őket vele közösen megillető, intra metas possessionum eorum Nagfalu, Zenthleurinch alio nomine Fanchka vocatarum, ex opposito castelli filiorum Nicolai de Egerwar a parte orientis lévő particulam térre 32 ulnarum e Miklós fiainak: Mihály diák mesternek, Istvánnak és Tamásnak in forma concordie átadja és elidegenítse Miklós fiait és Mihály mester fiát: Balázst pedig attól, hogy azt elfoglalja és használja. Papíron, hátlapján pecsét nyomával. GYSML Győr, 187, Győri kápt. orsz. lt. 285a. (DF 274044.) 1622 Febr. 29. (Bude, 48. die [oct. epiph.]) Peren-i Péter országbíró az egri káptalanhoz. Puthnok-i Benedek 1414. Szt. Jakab nyolcadán [az országbírói méltóság] üresedésben lévén a király bírósága előtt az egri káptalan, a jászói konvent és Borsod megye oklevelével igazolta, hogy Kaza birtokon lévő részén Kaza-i Gywla mester egy darab földet felszántatott, egyik jobbágyának házát pedig [elfoglalta], majd ítéletet kért. Az alperes válaszában előadta, hogy Kaza birtokon van ugyan része, de semmiféle szántóföldet nem szántatott fel, jobbágyházat [sem foglalt el], mindamellett a felperes, ha ilyenekről tud, azokat törvényesen foglalja vissza és magát ellentmondása nélkül iktattassa be. A király ezután az egri káptalant utasította, hogy a Kaza-i birtokrészt, amelyet a felperes a magáénak állit, foglalja vissza, becsülje meg, határjelekkel elkülönítve iktassa vissza Puthnok-it, ha pedig valaki, Kaza-it kivéve ellentmond, idézze meg mindszentek nyolcadára eléje, az alperes kivételével, mivel ez mindenképpen köteles megjelenni. A per először királyi oklevéllel, majd ő neveztetvén ki országbírónak, az övével elhalasztatván, Puthnuk-i (1415.) Szt. Jakab nyolcadán bemutatta az egri káptalan oklevelét, amely szerint Kaza-i ellentmondott, amidőn be akarták őt iktatni a vitás földdarab és a locus sessionalis birtokába, amelyet negyed királyi ekealjnyira becsült. A határ: in medio prati versus septemtrionem inter sessionem [...]'sent metale, in quo ulterius eundo [ad pla]gam [s]eptemtrionalem vergendo ex opposito [...] 2 pathak aliud signum fecissent, [inde] ad eandem plagam pergendo in terris a[rabilibus...] 3 versus partém septemtrionalem [...] 2 eundo attigisset unum lapidem metalem, exinde venisset per eandem viam ad [...] 4 alohel nuncuparetur, ulterius procedendo [per]venissent ad locum Kyskekchehel dictum [...] 2 procedendo venissent ad vallem Symathwelge vocatam, ulterius venissent [...valle] 5 m, que vocaretur Fekethewelg, inde venissent ad metas nobilium de Korithian et Nyaragh [...] 2 . Mivel a tárgyalásról az alperes távolmaradt, az egri káptalannal megidéztette őt három vásáron való kikiáltással a jelen vízkereszt nyolcadára. Ekkor az alperes azzal indokolta ellentmondását, hogy a felperes akart tőle Kaza-i részéből egy darabot elfoglalni állítása igazolására pedig bemutatta Zs. (1415. ápr. 15-i) oklevelét (504). Miután a felperes kijelentette, hogy a visszafoglalt területre vonatkozólag nincs határlevele, s ilyent sem most, sem a jövőben nem tud bemutatni, megállapítva, hogy határjárás nélkül nem lehet ítéletet mondani, elrendeli, hogy Versegd-i István, Ozd-i Pál vagy Gardon-i Barrabás mesterek, a királyi kúria jegyzői, a királyi kúriából kiküldött emberek egyike böjtközép nyolcadik napján (ápr. 1.) Kaza birtokon a felperesnek visszafoglalt részt az őáltala kijelölendő határjelek szerint válassza el az alperes része felől, majd ennek részét különítse el a Zs. oklevelében foglalt határok szerint, és ha a felek nem mondanak egymásnak ellent, mindkettőjüket iktassa be a maga részébe, ellenke-
