Jakó Zsigmond: Erdélyi okmánytár I. (1023-1300) (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 26. Budapest, 1997)
OKLEVÉLKIVONATOK ( 1 —603. sz.)
muzaki 1/1. 517. — TelOkl I. 12—13. — Ub 1. 187—189. — DIR C, veacul XIII, vol. II. 348—349 (román fordításban). • Regeszta: CD VIII/7. 366 és XI. 463. — Schullers Archiv 1/1840. 68. — Tentamen 175. sz. — TFimh LXXIII. — VerArch 15/1880. 171 (Albert Amlacher). — Turul 12/1894. 145 (Kis Bálint). 496. 1291. Szt. Mihály arkangyal erdélyi egyházának káptalana bizonyítja, hogy néhai Warda-i Péter fia: Tamás a Ryho és Zekes falu közötti Kut nevű örökös földjét 20 márka ezüstért végérvényesen eladta Kelnuk-i Chel fia: Dániel comesnek. — Méltóságsor. Mihály magister prépost, Gergely éneklő-, Pál őr-, Saul dékánkanonok. Eredeti, hártyán, függőpecséttel, DL 1333. • Közlés: CD VI/1. 168—169 és VII/4. 218. — TFimh 176—177. — Hurmuzaki 1/1. 516. — DIR C, veacul XIII, vol. II. 352 (román fordításban). • Regeszta: CD XI. 463. — Tentamen 174. sz. 497. [1291.] Szt. Mihály arkangyal erdélyi egyházának káptalana bizonyítja, hogy Warda-i Péter fia: Tamás Buzd nevű osztatlan birtoka felét, amelyet délről Ruhcmark falu, nyugatról Cheel fiainak Spreng nevű birtoka, északról és keletről pedig Scekes földje határol, 12 márka finom ezüstért örök áron eladta Winc-i Henneng fia: Herbord comesnek. Ái III. András király 1295. április 28. előtt kelt oklevelében (536. sz.), DL 29102. E keltezést az eladó másik, datált oklevele (496. sz.) valószínűsíti. • Közlés: TFimh 223. — ÁUO V. 270. — Ub I. 167—168. — DIR C, veacul XIII, vol. II. 330. (román fordításban). 498. 1291. Az erdélyi egyház káptalana előtt bizonyos Péter, aki Farkasius fiának mondja magát, a Doboka vármegyei Chegue és Vizouloteluk nevű föld felét hét márkáért eladja fele részben Pousa fia: Péternek, fele részben pedig Pethus fia: Ropha nevű székelynek és Buthus fia: Imrének. Tartalmi ái Lackfi István erdélyi vajda 1345. október 10-i oklevelében, Wass cs lt (DF 252893). Megjegyzendő, hogy a káptalan átiratában bemutatott fenti oklevelet a vajda ítélőszéke 1345-ben hamisítványnak minősítette azon az alapon, hogy az eladó csak maga állította, miszerint ő Farkasius fia, de nyilatkozatát a káptalan nem látta bizonyítottnak. • Közlés: DIR C, veacul XIV, vol. IV. 263—264, 642 (román fordításban is, hasonmással). 499. [1291.] Rorand erdélyi vajda és Zonuch-i ispán, valamint Zarand megyének (provincie) a megyebeliek által választott és a király által megerősített bírái (iudices): András, Zahias és Mihály tanúsítja, hogy Zylos-i Arnold és testvére: Luchas, valamint rokonai: Mathe, Domokos, Márton, János többi Zylos-i atyafiukkal együtt visszaadták rokonuknak, Gergely Babna-i comesnek Cubli nevű öröklött földjét, vállalván, hogy minderről káptalani oklevelet állíttatnak ki. Ái az aradi káptalan 1291. évi oklevelében. Bölöni cs. lt (DF 278618). • Közlés: HOkm VIII. 308—309. — DIR C, veacul XIII, vol. II. 353—354 (román fordításban). • Regeszta: Juhász: Aradi regesták 7. sz. 500. [1291—1292] Szentmártoni (de Sancto Martino) László [erdélyi aljvajda a [gyula]fehérvári egyház káptalanához. Látta és tudja, hogy Rodna-i Miklós comes és